A fertőtlenítés veszélyei – Csak okosan!

Hír

2020/04/10

A koronavírus-járvány miatt központi kérdéssé vált a higiénia, a fertőzés megelőzése – ám nem csak az lehet veszélyes, ha nem gondoskodunk testünk, környezetünk fertőtlenítéséről, hanem az is, ha nem a megfelelő szereket használjuk, vagy nem megfelelő módon alkalmazzuk a különféle vegyszereket és kemikáliákat.

Világszerte megnövekedett a háztartáson belüli mérgezéses esetek száma, ami a különféle fertőtlenítőszerek, kemikáliák helytelen használatához köthető. A francia mérgezési központ és a Francia Élelmezési, Környezetvédelmi és Munkahelyi Egészségügyi és Biztonsági Ügynökség (ANSES) is folyamatosan figyeli az eseteket: jelentésük szerint március 1. és 24. között 337 olyan vészhívást fogadtak, ami kifejezetten a járvány elleni védekezéssel volt összefüggésbe hozható. A betegek szem- és bőrirritációra, légzési nehézségekre panaszkodtak.

Ne keverjük!

Azt többnyire mind megtanultuk az általános iskolai kémia órákon, hogy szigorúan tilos hypót és sósavat vegyíteni takarítás közben, mert veszélyes klórgáz keletkezik. Azonban még számos hasonlóan ártalmas koktél létezik, és akár egy sima alkoholos kézfertőtlenítő is mérgezővé válhat.

Íme egy rövid lista, mit mivel ne vegyítsünk:

 

  • Hipó + ecet – Ebből a keverékből klórgáz szabadulhat fel. Tünetek: köhögés, nehézlégzés, égési sérülések, kivörösödő szemek.
  • Hipó + ammónia (pl. WC-tisztitó) – Klór és ammónia gáz keveréke, azaz klóramin szabadul fel. Tünetek: nehézlégzés, mellkasi fájdalom.
  • Hipó + alkoholos kézmosó gél – Kloroform szabadul fel, ami a levegőn súlyosan mérgező foszgénné alakul.  Tünetek: Köhögés, torokfájás, mellkasi szorítás, légszomj, hányinger, hányás. A tünetek késleltetve is jelentkezhetnek, és a mérgezés halálos tüdővizenyőt is okozhat!
  • Ecet + hidrogén-peroxid – Vegyítésükkör perecetsav keletkezik. Tünetek: köhögés, bőrfelmaródás, kivörösödő szemek.

Nézzük meg a címkét!

Fontos tudni, hogy nem minden fertőtlenítőszer alkalmas minden mikroorganizmus elpusztítására. Ha nem jól választunk, akkor azon túl, hogy nem érünk célt, környezetünket is feleslegesen terheljük vegyszerekkel.

Nézzük meg alaposan a terméken található címkét, milyen megjelölés áll rajta! Az ún. antimikrobiális besorolás alapján tudhatjuk meg, hatásos-e egyáltalán az adott vegyszer pl. vírusok ellen.

Azt se felejtsük el, hogy a különböző termékeknek különböző behatási idejük van, és nem mindegy, milyen koncentrációban, milyen felületen kell alkalmazni őket. Mindenképp kövessük a leírásban szereplő utasításokat! Sajnos egyelőre kevés információnk van arról, hogy a különböző felületeken mennyi ideig marad aktív a koronavírus. Egy nemrég megjelent olasz tanulmány szerint a legtovább műanyag- és rozsdamentes acél tárgyakon marad a vírus életképes.

Nemrég az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) laboratóriuma közel 70 fertőtlenítő hatású terméket vizsgált meg, ezek közül 14 nem igazolta a címkén vállalt hatásokat. A lista az alábbi linken elérhető: fogyasztovedelem.kormany.hu/#/fertotlenitoszerek_vizsgalata

Tévhitek és városi legendák

Sajnos a járvány kitörése óta rengeteg téves információ és álhír kering, köztük olyanok is, amik a fertőtlenítésre, megelőzésre vonatkoznak. A WHO össze is szedett párat ezek közül, hogy megcáfolja őket.

 

  • Nem szabad UV-lámpát használni a kéz vagy más bőrfelületek fertőtlenítésére, ugyanis az ultraibolya-sugárzás bőrirritációt okozhat.
  • Az egész test alkohollal és a klórral való permetezése sem jó módszer a koronavírus-fertőzés elkerülésére, ez ugyanis nem öli meg azokat a vírusokat, amelyek már bejutottak a szervezetébe, viszont roncsolja a nyálkahártyát (vagyis a szemet és a szájat) és a ruhát is könnyen tönkreteszi. Az alkohol és klór is nagyon hasznos lehet ugyanakkor más felületek fertőtlenítésére a megfelelő használati utasítás betartása mellett.
  • Az orr sóoldatos öblítése nem előzi meg a koronavírus-fertőzést – ahogy a gyakori vízivás, és a sós vízzel való gargarizálás sem. Szintén hatástalan a fokhagyma fogyasztása a vírus ellen.

 

További tévhitekről és azok cáfolatairól itt olvashat!

A kulcs a védekezésben tehát az óvatosság és az alaposság. Nem szabad pánikszerűen alkalmazni a különféle vegyszereket, mert ezzel nem megóvjuk, hanem veszélyeztetjük egészségünket, és feleslegesen juttatunk környezetünkbe kemikáliákat. Annyi bizonyos: az alapos szappanos kézmosás még mindig az egyik leghatásosabb megelőzési mód!


Képek forrása:1. pixabay.comWillfried Wende; 2. pixabay.com / zukunftssicherer


A rovat új hírei

Hasonló