Műanyag szemét a réti sas gyomrában
Június 26-án egy szerencsétlenül járt fehérfejű rétisasra lelt néhány virginiai járókelő. A madár a betonon fetrengve szenvedett. Azonnal bevitték a yorktowni vadállat-rehabilitációs intézetbe, ahol az ügyeletes orvos megállapította, hogy a sas szárnya eltört, amelyet akkor sikerült is stabilizálnia. A madarat másnap átszállították egy közeli állatkórházba. Az út ideje alatt végig a kis kalitkájában feküdt, tompának és gyengének tűnt.
Ez mindForrás: wildlifecenter.org
RöntgenForrás: wildlifecenter.org
Megérkezését követően elősször vért vettek a rettentően vékony példánytól. A vizsgálat kimutatta, hogy szervezete magas szintű (.616 ppm) mérgezésnek van kitéve. Ezután döntött úgy az ügyeletes orvos, hogy szükséges az azonnali röntgenes vizsgálat elvégzése.
Az eredmény megdöbbentő volt: az egyed kicsiny gyomrában számos idegen test jelenléte rajzolódott ki, ahogyan a képen is látható.
RöntgenForrás: wildlifecenter.org
Tekintettel sérüléseinek súlyosságára és rossz fizikai állapotára, az orvos az eutanázia mellett döntött. A boncolás alkalmával a kis sas gyomrában az alábbi tárgyakra leltek: két lufi, több kártya-és papírfecni, egy alumínium szódásüveg kupakja, műanyag darabkák, műanyag csomagolóanyag, és még egy beazonosíthatatlan, ugyancsak műanyag valami.
Ez már a sokadik eset, amikor olyan madarak vesztét okozza az elfogyasztott műanyaghulladék, amelyek feltehetően életükben soha nem találkoztak még emberrel, az ember által eldobott hulladékokkal annál inkább. Az eddigi feltételezések szerint a veszélyeztetett egyedek elsősorban vízközelben élő szárnyasok, így sirályok, albatroszok, hiszen ők bármikor lakmározhatnak az ember által termelt úszó szemétből (lásd például a nagy óceáni szemétsziget, amelyről itt írtunk korábban).
Az eddig dokumentált esetek között volt olyan elpusztult albatroszfióka, amelynek a gyomrában még öngyújtót is találtak, de a műanyagkupakok, PET palack szilánkok és egyéb, a madarak emésztőrendszerében a felismerhetelenségig "összeaszalódott" műanyag darabok is szinte már mindennaposnak számítanak az ilyen mérgezési listákon. Ez az eset azonban más mint az eddigiek. Tény hogy a réti sasok - bár ragadozók és dögevők - néha guberálnak is (ez persze függ élőhelyüktől), azonban az nehezen hihető, hogy bármelyik példány is a szemetet önmagában fogyasztaná el. Jóval életszerűbb az az alternatíva, miszerint ez az egyed olyan halat evett, ami korábban lenyelte ezeket a tárgyakat.
A fehérfejű rétisas története fontos emlékeztető számunkra, hogy a szemét minden vadon élő állatra hatással lehet. Az előírásoknak megfelelően dobjuk ki a szemetet, gyűjtsünk szelektíven. Sőt, ha alkalomadtán lufi kerülne a kezünkbe, soha ne engedjünk el azt a szabadban, hiszen később akár egy madár halálát is okozhatja.
