A macskák "szabad hadserege"
Kóbor macskák százait eresztették szélnek Északnyugat-Kína egy olyan térségében, ahol jó ideje megfékezhetetlenül garázdálkodnak a mezei rágcsálók. A természetes ellenségek bevetését nem fogadta egyöntetű lelkesedéssel a kínai online közösség.
A Hszincsiang-Ujgur autonóm terület Pole városa környékén a macskák "szabad hadserege" immár 600 feletti létszámmal felügyel 5300 hektár legelőt. Az idén eddig már körülbelül száz állattal gyarapodott a létszám, a legutóbb augusztus elején nyolc macska csatlakozott a többiekhez.
A város úgynevezett "mezei munkaállomása" 2011-ben kezdte meg a városi kóbor macskák kihelyezését a természetbe, pontosabban azokra a városkörüli földterületekre, amelyeken már-már megállíthatatlanul elszaporodtak a rágcsálók. A gazdátlan cicák befogását és "új helyzetbe hozását" Kuan Ting-hszian, a munkaállomás vezetője az üzleti életben használatos kifejezéssel, "mindkét fél számára kölcsönösen előnyös helyzetként" jellemezte a Hszinhua hírügynökség összeállításában.
A mezei rágcsálók feltúrják a gyepes területeket, ami növeli az elsivatagosodás veszélyét, az önvédelemre tehát szükség van - magyarázta a szakember. Pole városban is hagyományosan csapdákkal és méreggel védekeznek a kártevők ellen, ám e módszerek az évek során nem igazán mutatkoztak hatékonynak. Ráadásul a mérgek nemcsak szennyezik a környezetet, de veszélyt jelentenek a háziállatokra és az olyan ragadozókra is, mint a rókák és a sasok.
Amióta a macskákat szolgálatba állították, állítólag érezhető eredményt tudnak felmutatni, a pásztorok is arról számolnak be, hogy időről időre a láthatáron fel-feltűnnek a zsákmányra vadászó kisállatok. Az interneten azonban nyomban sokan vitatni kezdték, hogy a városi macskák képesek az új helyzethez alkalmazkodni, s azt is felvetették, hogy a téli időszakban - menedék híján - könnyen megfagyhatnak. Egy környezetkutató szintén azon a véleményen volt, hogy a gazdáik által kényeztetett házi kedvenceknek nem könnyű az új helyzetben feltalálniuk magukat. Azt is felvetette, hogy egyes nagyobb rágcsálófélék akár félelmet is kelthetnek a házi macskákban.
Az aggodalmakra válaszul Kuan elmondta, a munkaállomás macskamenedékeket építtetett közel a vízforrásokhoz. Egyben arra kérik a pásztorokat, hogy télire, amikor nagy a hideg, vegyék a cicákat magukhoz. A szakemberek mindezen kívül elárulták: tanítani, edzeni is készülnek a macskákat, mielőtt éles vadászatra küldik őket.
| Más faj kárára? Nem ez az első eset, hogy az ember háziállatokat enged "szabadjára". Példa erre az ausztráliai erszényes farkas, amelynek kihalását az ember által behurcolt kutya elvadult változata, a dingó okozta. Ugyanis a fajok között versengés (kompetíció) alakult ki, mivel azonos erőforrásokért küzdöttek. Az erészenyes farkasról is írtunk az Egyszervolt állatok című cikkünkben. Más kérdés, hogy a macskák idővel már nem csak mezei rágcsálókkal fognak táplálkozni, így félő, hogy a térség ökoszisztémája felborulhat. Betegségek? Mivel a macskákat időszakonként visszafogadják, félő az is, hogy állatról-emberre terjedő betegségek is felüthetik a fejüket, hiszen a szabadban élő állatokat feltehetően nem fogják beoltani a betegségekkel szemben. |
