Rossz ez Nekünk! - A nyári hőség hatására drasztikusan nőtt az ország áramfogyasztása

Hír

írta: ecolounge
2017/06/25

Hiszen ez azt is mutatja, hogy több CO2-t pumpálunk a légkörbe, így még egy lapáttal ráteszünk a klímaváltozásra, a hazánkat érintő felmelegedésre.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) 2015-ben tapasztalta először, hogy a nyári rendszerterhelés értéke meghaladta a téli csúcsértéket. Az okok teljesen egyértelműek, be is mutatjuk az összefüggéseket, de előbb lássuk a mért értékeket:

Idén nyáron eddig e hét csütörtökön (júni 22-én) volt a legnagyobb az ország áramszükséglete. A villamosenergia-rendszer csúcsterhelése elérte a 6199 megawattot, ami egy átlagos, nem kánikulai nyári hétköznaphoz képest mintegy 500 megawattal nagyobb csúcsidei rendszerterhelést jelent. (Idén ennél magasabb nyári értéket még nem regisztráltak, a teljes bruttó felhasznált energiát tekintve az ország fogyasztása mintegy 4-5 százalékkal volt magasabb ezen a napon, mint egy átlagos nyári hétköznapon.)

Bár ezen a napon a hazai áramterhelés abszolút csúcsa nem dőlt meg, a nyár nagy része még előttünk áll, szóval bármi megtörténhet. - Amivel persze a rendszerirányító is tisztában van, hiszen idén a nyári hónapokra hétvégenként és ünnepnapokon 4100-5900 megawatt, munkanapokon 5100-6400 megawatt közötti bruttó csúcsértékeket becsült a korábbi statisztikai adatok alapján. Amennyiben tehát a következő 2-4 hétben napokon át tartó, folyamatos kánikula lenne, akkor ezeknél az értékeknél magasabb csúcsterhelés is lehetséges.

De mennyi is a csúcsok csúcsa? Az eddigi nyári rekordterhelést a Mavir 2015 július 8-án mérte. Akkor a rendszerterhelés elérte a 6457 megawattot. (A téli rekordot egyébként idén január 11-én mérte 6780 megawatt terheléssel). A tavalyi épp hogy csak súrolta ezt a rekordot, akkor a terhelési csúcs 6366 megawatt volt, amit június 24-én, 28,3 Celsius fok napi átlaghőmérséklet mellett mért a MAVIR. (Tapasztalatuk szerint általában június eleje és július közepe között a legnagyobb a nyári áramszükséglet, a legnagyobb terhelés - értelemszerűen - a hosszan, több napon át tartó kánikulában, rendszerint hétköznapokon következik be. Hétvégén a legtöbben elutaznak, nagy kánikula esetén a strandok telítődnek, ami csökkenti az otthonok aznapi  áramfogyasztását).

És csúcsokból sajnos több is lesz még. A nyári időszakra jellemző rendszerterhelés értéke várhatóan néhány éven belül tartósan meg is haladja majd a téli időszakét.

Ugyanis hazánk klímája melegszik (az európai országok közül a klímaváltozás negatív hatásainak egyik legnagyobb elszenvedője), az egyre melegebb nyarak és az évszakra jellemző hőhullámok miatt pedig egyre többen döntenek úgy (nagyon is helytelenül), hogy otthonukban klímaberendezésre van szükség. Ennek eredményeként persze még inkább fel fog pörögni a nyári energiafogyasztás.

Pedig a klímaberendezések energetikai szempontból (sem) jelentik a megoldás kulcsát, sőt...

  • A klímaberendezéseket használó háztartásokban átlagosan 15-20%-kal növekszik a nyári hónapokra vonatkozó energiafogyasztás. Azaz ennyivel nőnek az adott otthonokra háruló költségek. (Melyek persze még tovább fognak emelkedni, figyelembe véve, hogy 2021-2050 között minden évszakban szinte az ország egész területén 1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel számolhatunk.)
  • A légkondik gyártása eleve szén-dioxid kibocsátással jár (főszerk: javítva a korábbi hibás megfogalmazás). - Bizonyos berendezések ugyanakkor a meghibásodásuk esetén bocsáthatnak ki üvegházgázokat: ilyenek pl. a fluor-töltettel működő eszközök, amennyiben töltetük a hiba okán szivárog (példa erre a régebbi gyártású, R22 töltettel rendelkező klímaberendezés, mely töltetének 1%-os szivárgása 300 tonna CO2-kibocsátást képes okozni.) Kijelenthetjük tehát, hogy a klímaberendezések által okozott üvegházhatás a legnagyobb mértékben nem maguknak a hűtőközegeknek tudható be, hanem a működtetésükhöz szükséges elektromos energia megtermelésének. - Ami országspecifikus.
  • A hazai villamosenergiaellátást tekintve viszont egyértelműen kijelenthetjük, hogy az nem klímabarát. 2016-os adatok szerint - Paksot leszámítva - túlnyomórészt fosszilis energiahordozókon alapul, a bruttó villamos energia fogyasztásnak mindössze az 5,58 százalékát képezi a megújulókból termelt villamos energia (forrás itt). (Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergia-termelésbe a hulladékégetésből, a biogázból és a tüzifa alapú biomasszából származó energiát is kalkuláljuk, melyek a fosszilisokkal szemben jóval kisebb mértékben bár, de ugyancsak szennyezik a légkört szén-dioxiddal.)

A klímaberendezések használatával tehát felerősítjük az örgödi kört, hiszen a hűtésre szánt energiával valójában "fűtjük" klímánkat. Évről évre egyre nagyobb fokozaton kell hogy pörgessük a légkondikat a megszokott hűsebb levegő elérése érdekében, ami persze fokozatosan növeli majd a kiadásainkat is, eközben a szolgáltatói oldalon csúcsra járatódik a kapacitás, ami méginkább növeli a károsanyag kibocsátást.

De akkor mi a megoldás? Hosszú távon - mind egészségügyi, mind gazdasági és környezetvédelmi szempontból is - sokkal előnyösebb és hatékonyabb, ha inkább arra törekszünk, hogy a meleg levegőt eleve be se engedjük otthonunkba, amit az épület energetikai korszerűsítésével érhetünk el. Gondoljuk végig: egy átlagos lakóépület egy fokkal történő hűtése háromszor több energiát emészt fel, mint egy fokkal történő fűtése!
Megfelelő árnyékolással és szigeteléssel akár 5-7 fokkal! is csökkenthetjük otthonunk belső hőmérsékletét elektromos áramfogyasztók használata nélkül. És így nem csak nyáron tarthatjuk kint a meleget, de akár 40%-ot is spórolhatunk a téli fűtésszámlán, ami a környezet mellett a pénztárcánk tartalmát is kíméli.
Amennyiben kertesházban lakunk, az energetikai korszerűsítés mellett érdemes kertünket fásítani (betartva persze néhány tanácsot). - A fák ugyanis árnyékot adnak, napközben akár 4-8 fokkal is képesek maguk körül csökkenteni a hömérsékletet, megkötik a port, felfogják a zajt, és persze ami a legfontosabb: tisztítják a levegőt.


forrás: MTI, MAVIR

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai