Fókuszban az energiaital
Az energiaitalok egy ideig fokozzák a szervezet anyagcseréjét, az ébrenlétet, a teljesítőképességet. De mi a hatásuk hosszútávon? Hogyan hat például a gyermekekre? Ahogy globális szinten erősödik az energiaitalt ellenzők tábora, egyre több kutatást végeznek a fiatalok, gyerekek fogyasztási szokásaival, azok egészségügyi következményeivel kapcsolatban. Lássuk a nemzetközi és a hazai helyzetet.
Az energiaitalok gyártása nem tartozik a bonyolult folyamatok közé, az első energiaitalnak nevezhető terméket 1901-ben Skóciában hozták forgalomba. Mára rengeteg változatával találkozhatunk külföldön és idehaza; a Nielsen piackutató vállalat 2010 évi felmérése szerint évente több mint 240 ezer hektolitert értékesítenek országunkban, a forgalom pedig meghaladja a 14 milliárd forintot, tehát igen nagy üzletről van szó, nem elhanyagolható tehát az "energiaital-lobbi" létezése és létjogosultsága a profit szemszögéből.
A litván példa
Forgalmazásukhoz a legtöbb helyen élelmiszerhatósági engedély szükséges, másutt - Franciaország, Dánia, Norvégia, Olaszország - pedig tilos a normál italként való forgalomba hozatal. Litvánia, elsőként, 2014-ben betiltotta az energiaitalok forgalmazását a 14 év alattiak számára. Az, hogy a litván gyerekek tíz százaléka heti rendszerességgel ivott ilyen italokat, erősítette a kormányzati álláspontot. A magyarországi OÉTI által végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei erősítik a litván példát.
Egészségügyi hatások
Az energiaitalok címkéjén szerepel, hogy fogyasztása ellenjavallt várandósok, szoptatós anyák, 14 év alattiak, koffein-érzékenyek, magas vérnyomásban, szívbetegségben szenvedők számára, illetve alkohollal egyidejűleg fogyasztva. Ennek ellenére az energiaitalok nagy népszerűségnek örvendenek, főleg a rizikócsoportot képező gyermekek körében. Bizonyított tény, hogy az energiaitalok magas koffein- és taurintartalmuknál fogva, különböző függőségekhez, hiperaktivitáshoz, személyiségzavarokhoz vezethetnek. Ugyancsak bizonyított tény, hogy ezeknek az italoknak a koffeintartalma akár háromszorosa is lehet más élénkítő italoknak, például a kólának vagy a kávénak (a forgalomban lévő energiaitalok jelentős hányada magas koffeintartalmú, némelyik 4-5 csésze kávé hatásával megegyező mértékű), a koffein túlzott bevitelének számos mellékhatása pedig már évtizedek óta ismeretes: felgyorsul a pulzus, nő a vérnyomás, a legsúlyosabb esetekben szívroham vagy hirtelen szívhalál is bekövetkezhet.
És akkor most lássunk energiaitalokkal kapcsolatos kutatási eredményeket:
- Egy izlandi kutatás szerint, mely 10-12 éves gyermekek fogyasztási szokásaival foglalkozott, kiderült, hogy a fiúk hét, a lányok három százaléka iszik rendszeresen energiaitalokat – közöttük szignifikánsan magasabb számban jelentkeznek a fejfájás, a gyomorfájás, az alvási problémák és az étvágytalanság tünetei.
- Egy 8210 diák részvételével zajlott 2012-es kanadai felmérés azt mutatja, hogy a több energiaitalt fogyasztók hajlamosabbak a depresszióra és a kábítószer-fogyasztásra. A fiatalkori dohányzással is találtak statisztikai kapcsolatot: azok a kamaszok, akik eredetileg nem dohányoztak, de az alkoholt energiaitalokkal keverik, hajlamosabbá váltak a dohányzásra.
- Egy a minnesotai Mayo Clinic nonprofit szervezet által végzett kutatás huszonöt 19-40 év közötti felnőtt vérnyomását vizsgálta egy doboz energiaital, illetve placebo-ital elfogyasztása előtt és után. A vizsgált személyeket mérsékelt (napi 160 mg koffein) és rendszeres koffein-fogyasztókra (160 mg felett) osztották. Nagyobb szintű vérnyomás emelkedést mértek az energiaitalok esetében, összehasonlítva a placebo-itallal, a mérsékelt koffeinfogyasztók táborában a változás pedig duplája volt a másik csoporthoz képest.
- A Buffalo Egyetem szakemberi a felsőoktatást vizsgálva, statisztikai összefüggést tudtak kimutatni az alkohollal kevert energiaital és a nem várt terhesség, a nemi betegségek és a szexuális erőszak között.
- 2013-ban a Bonni Egyetem kutatói 17 résztvevő szívműködéséről készítettek felvételeket egy órával az után, hogy energiaitalt fogyasztottak. Megállapították, hogy szívizom-összehúzódásaik erőteljesebbé váltak. A kutatók olyan italt adtak a résztvevőknek, amelynek 100 millilitere 32 milligramm koffeint és 400 milligramm taurint - a szervezet energiagazdálkodásában részt vevő anyagot - tartalmazott. Megállapították, hogy a vért a szervezetbe pumpáló bal szívkamra erősebb összehúzódásokat mutatott egy órával az energiaital fogyasztása után, mint a vizsgálat elején. A kísérletről itt írtunk.
Pedig a WHO is számtalanszor szólalt fel a cukros üdítők, energiaitalok fogyasztása ellen. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2013-ban végzett kutatása szerint az Európában élő serdülők 68%-a üdítőitalként tekint az energiaitalokra, és ez is növeli a fogyasztást. Úgy tűnik tehát, az egészségügyi szervezetek harca - mégha tudományosan is alátámasztott tényekre hivatkoznak - hiábavaló: az energiaitalok palettája egyre színesedik, az eladási ráták pedig folyamatosan növekednek.
Magyarországi helyzet
A hazai lakosság átlagosan napi 120 mg koffein fogyaszt, mely többségében a kávéból, teából származik. Az energiaitalt fogyasztók esetében ez az érték több száz mg is lehet! (Egy átlagos csésze kávé 70-180 mg koffeint tartalmaz, attól függően, hogyan és miből készült. Az instant kávé kevesebb, míg a kávébabból frissen darált kávé több koffeint tartalmaz.) Sőt, hazánkban a gyermekek 40%-a nagyfogyasztónak számít! Komoly problémát jelent az is, hogy a fiatalok túlnyomórészt olyan szituációkban fogyasztják az energiaitalokat, amelyek eleve megterhelőek szervezetük számára: például bulik alkalmával alkohollal keverik, edzések és nagyobb fizikai megterhelés után fogyasztják, vagy épp erős fáradtság esetén, például vizsgaidőszakban. Holott a "felpörgéshez" alkalmazott koffein bevitelt zöldteával is helyettesíthetnék (egy csésze zöldtea átlagosan 25-40 mg koffeinnel pörgeti fel szervezetünket).
Update - ecolounge.hu: Éppen amikor ezzel a témával foglalkozni kezdtünk, jelent meg a Magyar Távirati Iroda weboldalán egy hír, miszerint a kormány az energiaitalok fogyasztásának korlátozására vonatkozó szabályozás kidolgozását tervezi. Mindez részét képezi "Az egészséges Magyarország" 2014-2020 egészségügyi ágazati stratégia népegészségügyi programterületével összhangban előkészített Táplálkozás-egészségügyi Szakpolitikai Programnak, amelynek kiemelt cselekvési területe az egészséges választás elérhetővé tétele a fogyasztók számára. Eszerint a magyar kormány célja a bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó élelmiszerek, így például az energiaitalok fogyasztásának visszaszorítása a leginkább érintett iskolás gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek körében. Ennek a programnak már jelenleg is aktív eleme, hogy a nevelési-oktatási intézményekben, valamint az intézményen kívül a gyerekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken energiaital már most sem árusítható, illetve fogyasztható. Azóta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettese is felszólalt az ügyben. Az OGYÉI álláspontja szerint az energiaital nem szomjoltó üdítő, nem sportital, az egészségre számos káros hatása van (sajnos többek közt a wikipediában is téves definíciót olvashatunk az energiaitalról: "Az energiaital olyan üdítőital, amely egy bizonyos ideig fokozza az emberi szervezet anyagcseréjét, az ébrenlétet és a teljesítőképességet."). Martos Éva, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettese az M1 műsorában elmondta: sok gyermek úgy tekint az energiaitalra, mint egy üdítőre, sok szülő pedig sportolás előtt adja gyermekének, pedig az energiaitalok - többek között túlzottan magas koffeintartalmuk miatt - akár életveszélyes tüneteket is okozhatnak. Példaként említette, hogy ezek az italok a központi idegrendszerre hatva túlzott ingerlékenységet, álmatlanságot okozhatnak, de energiaital miatti rosszullétnél többször tapasztaltak erős szívdobogást, szívritmuszavart. A főigazgató-helyettes felidézte, hogy korábban több felmérést is készítettek az energiaital-fogyasztásról. Ezekből kiderült, hogy a gyermekek 80 százaléka fogyasztott már energiaitalt, 40 százalékuk "nagyfogyasztó" - sorolta a szakember, kiemelve: a gyermekek 30 százaléka reggelire fogyaszt energiaitalt. Martos Éva kérdésre válaszolva elmondta, hogy az energiaitalokat nem kell engedélyeztetni. Arra viszont van szabály, hogy iskolai, gyermekrendezvényeken nem lehet árusítani, illetve reklámozni energiaitalt - tette hozzá. Tehát a döntéshozók már tisztában vannak azzal, hogy az egészségre számos káros hatása van az energiaitaloknak, mégis jelenleg nem kell engedélyeztetni az energiaitalokat. Az OGYÉI arra a szabályra hivatkozik, amely szerint a nevelési-oktatási intézményekben tilos az energiaitalok árusítása és fogyasztása, holott a kutatásuk alátámasztja, hogy a gyermekek 30 százaléka reggelire fogyaszt energiaitalt, feltételezhetően pedig a gyermekek többsége otthon reggelizik, nem az iskolában. A jelenleg már alkalmazott szabály tehát - bár megalkotása fontos lépés volt - nem elégséges, mivel nem védi kellőképpen a gyermekeket. Másrészt nem csak a törvényi szabályozásra kellene fókuszálni! A gyermekek és felnőttek irányába is hatni kellene, felvilágosító kampányokra lenne szükség hogy a szülőkben is tudatosuljanak az energiaitalok fogyasztásához fűződő kockázatok, egészségügyi hatások. És itt lép be a média - így az ecolounge - felelőssége is, hiszen az online és nyomtatott sajtóorgánumok is tehetnek azért, hogy az energiaitalokról szóló hiteles információk minél többekhez eljussanak. Az energiaital témát immáron kiemeltként kezeljük, így amint lesz új információnk az ügy kapcsán, hírt fogunk adni róla. |
Kép forrása: Wikipedia / szerző: Dietmar Rabich