Lehet, hogy lusták vagyunk szelektíven gyűjteni az italos kartondobozt?
IKSZ felmérés: a hazai lakosság 46%-a semmilyen formában nem gyűjti szelektíven a tejes és gyümölcsleves dobozokat.
A hazai lakosság 46%-a semmilyen formában nem gyűjti szelektíven a tejes és gyümölcsleves dobozokatForrás: IKSZ
Noha a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége a hazai lakosság 96%-a számára elérhető, mégis a magyarok 46%-a semmilyen formában nem gyűjti szelektíven a tejes és gyümölcsleves italos kartondobozokat. Ráadásul még azok körében is minden harmadik italos kartondoboz a kommunális szemétbe kerül, akik szelektíven gyűjtik az otthon keletkezett hulladékot, derült ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) által készített, országos reprezentatív felmérésből.
Az IKSZ 2016 márciusában a TNS Hoffmann kutatócéggel közösen készített egy 1000 fős, 18-59 éves városi lakosok körében végzett, országosan reprezentatív online felmérést abból a célból, hogy feltérképezze azokat a gátakat, amelyek jelenleg visszatartják a magyar lakosság jelentős részét az italos kartondobozok szelektív gyűjtésétől. Mivel jelenleg a tejes és gyümölcsleves kartondobozok szelektív gyűjtésének hazai aránya még az EU-s átlag felét sem éri el, ezért a kutatás fontos szempontja volt azon lehetőségek beazonosítása is, amelyek megvalósításával tovább növelhetjük e csomagolóanyag újrahasznosításának hazai arányát.
Kifogást persze mindig találunk
A felmérés során kiderült, hogy egy héten átlagosan 5 italos kartondoboz keletkezik egy magyar családnál. Noha a megkérdezettek 96%-ánál elérhető a szelektív gyűjtés lehetősége, mégis csak a válaszadók 54%-a jelezte, hogy szelektíven gyűjti az italos kartont – vagyis a magyarok majdnem fele a szemeteskukába teszi a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat, noha ezek szelektív gyűjtésével és újrahasznosításával sok fát menthetnénk meg!
A szelektív gyűjtés alacsony volta több tényező számlájára írható. A nem gyűjtők 27%-a ismerethiányra hivatkozott, 33%-uk szerint nincs lehetőségük saját otthonukban a szelektív hulladékgyűjtésre, 43%-uk esetében a környezetvédelmi szemléletmód nem volt kellően erős, míg 66%-uk kényelmi szempontok miatt nem gyűjt – vagyis tudják, hogyan gyűjtsék szelektíven az italos kartondobozt, de mégsem teszik.
Kifogást persze mindig találunk. Az egyébként a hulladékot szelektíven szétválogató, de italos kartondobozt mégsem gyűjtő válaszadók 21%-a gondolta úgy, hogy nem tud az italos karton szelektív gyűjtésére is külön odafigyelni; 27%-uk szerint a használt italos kartondobozok túl sok helyet foglalnak; 29%-uk szerint az üres tejes és gyümölcsleves kartondoboz hamar megbüdösödik; míg 40%-uk azt hozta fel kifogásként, hogy túl kevés italos kartondoboz keletkezik a háztartásban. A kutatás során azonban kiderült, hogy az utóbbi, leggyakrabban említett kifogás nem állja meg a helyét, mivel az italos kartont szelektíven nem gyűjtők körében is majdnem annyi tejes és gyümölcsleves kartondoboz hulladék (átlagosan 4 kartondoboz hetente) keletkezik, mint egy átlagos magyar családnál (átlagosan 5 kartondoboz hetente).
Megduplázhatnánk a szelektíven gyűjtött italos kartonok számát
A kutatás egy olyan lehetőségre is rávilágított, amely révén egy kis odafigyeléssel akár már most megduplázhatnánk a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok számát. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat szelektíven gyűjtők ugyanis bevallottan csak a háztartásban keletkező kartondobozok 60%-át gyűjtik szelektíven, vagyis minden harmadik kartondoboz a szemeteskukában landol. Az IKSZ számításai szerint, ha csak ezeket az „elkallódó” italos kartondobozokat szelektíven gyűjtenénk, úgy évente akár 2600 tonnával több kartondoboz kerülhetne be az újrahasznosítás rendszerébe. „Szavakban legtöbben már környezettudatosak vagyunk, de tettekben sokan még nem, pedig az italos karton gyűjtése nagyon egyszerű. Az üres dobozokat laposra tapossuk, visszacsavarjuk a kupakot, majd a lakóhelyünktől függően a szelektív gyűjtőedénybe, vagy a szelektív gyűjtőzsákba tesszük – ez két-három egyszerű mozdulat, amelyekkel azonnal hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb jövő építéséhez” – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. – „Naponta átlagosan 5 órát töltünk el tévénézéssel, így senki nem hivatkozhat sem az időhiányra, sem az információhiányra. Egyesületünk a jövőben is tovább folytatja majd a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos ismeretterjesztő, környezetvédelmi akciót, de cselekedni mi magunknak kell” – tette hozzá az ügyvezető igazgató asszony.
Ha közel a gyűjtőedény, célba ér a hulladék
A szelektív gyűjtés általános kérdéseire is kitérő felmérésből kiderült, hogy ha házhoz jön a szelektív gyűjtés lehetősége, akkor inkább hajlamosak vagyunk környezettudatosan szétválogatni a hulladékot. Míg a megkérdezettek 37%-a mindig szelektíven gyűjt, ha valamilyen formában közel van hozzájuk a lehetőség, addig a mindig gyűjtők aránya 20%-ra zuhan, ha nincs lehetőségük a lakásuk, házuk környékén (a 100 méteres lélektani határon belül) a szelektív gyűjtésre.
Fontos zöldben látnunk a környezetünket
Az oktatás és a környezetvédelmi kampányok szemléletformáló hatása továbbra is fontos szerepet játszik a szelektív hulladékgyűjtés elkezdésében, mivel a felmérés szerint ezt alapvetően a környezetvédelmi attitűd és a környezettudatos hozzáállás befolyásolják. Míg a mindig szelektíven gyűjtők 79%-a számára fontos a környezetvédelem és 87%-uk tájékozottnak tartja magukat a szelektív gyűjtés területén, addig a hulladékot szelektíven soha nem gyűjtők 65%-a nem érzi fontosnak mindennapi életében a környezetvédelmet, és 41%-uk gondolja úgy, hogy nem rendelkeznek elegendő információval a szelektív gyűjtés kérdéseiben.
Matricáról, internetről tájékozódunk
A válaszadók 44%-a a hulladékgyűjtő edények falán elhelyezett matricáról tájékozódik az italos karton elhelyezésével kapcsolatban, de 21%-uk szerint a szóróanyagok is fontos tájékozódási források, ahogyan az interneten elérhető tájékoztató információk is. Demográfiai összetételüket tekintve jellemzően a 30-39 éves korosztály, a fővárosi lakosok, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező válaszadók, valamint a nagycsaládosok/gyermekkel rendelkezők gyűjtik szelektíven az italos kartondobozokat. Lakóhelyüket tekintve elsősorban a fővárosiakra jellemző a tejes és gyümölcsleves kartondobozok szelektív gyűjtése, noha számos nagyvárosban és megyeszékhelyen, így Egerben, Kaposváron, Kecskeméten, Győrben, Nagykanizsán, Nyíregyházán,Pécsett és Veszprémben is átlagon felüli teljesítményt nyújtottak a válaszadók az italos karton szelektív gyűjtésében, vagyis több mint 53%-uk jelezte, hogy szelektíven gyűjti ezt a hulladéktípust.
