Lomidiploma
Devecserben, a hazai lomifővárosban szervezetté és ellenőrizhetővé tették a használtcikk-kereskedelmet. A lomizók maroknyi csapata képzett szakember lett a szemét árucikké alakításában.
Lomizás (a kép illusztráció, nem a helyszínen készült)Forrás: zaol.hu
Fogyasztás, mint életelv
Környezeti problémáink jelentős része azzal függ össze, hogy elképesztő mennyiségű hulladékot termelünk. Magyarországon évente közel 114 millió tonna keletkezik, ebből körülbelül 90 millió tonna az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék, a maradék 24 millió tonna pedig a háztartásokban jön létre.
Egy-egy termék általában több tucat alapanyagból, sok lépésben készül el, miközben egy halom hulladék is keletkezik. A termelésből származó hulladékmennyiség drasztikus megugrása a második világháború után alakult ki az olcsó energiára és nyersanyagra támaszkodó pazarló technológiáknak köszönhető. A háztartásokban keletkező hulladék folyamatos növekedése pedig azoknak a fogyasztási mintáknak az eredménye, amelyek kezdetei szintén a második világháború utánra nyúlnak vissza: Amióta a fogyasztás jelentősen bővült, a fejlett ipari országokban úgyszólván központi életelv lett. A jelentős fogyasztásbővülés jelentős hulladékmennyiség-növekedést eredményezett, amely a mai napig sem állt meg. OECD felmérések szerint az 1980-as és ’90-es években a háztartásokból származó hulladék egy főre jutó mennyisége 22 százalékkal nőtt, mára a települési hulladék egy főre jutó mennyisége eléri az évi 640 kilót.
Az emberek hülyék?
"Az emberek hülyék – nyilatkozta egy devecseri férfi a Magyar Narancsnak még a 2000-es évek közepén. Inkább harmincezerért vásárolnak szar, nevenincs, ötvenegy centis tévét, ami tönkremegy egy év alatt. Tőlem meg tizenötért megkapnák a hetvenes, sztereó Philipset, de az nem kell, az a szemétből van. Kit érdekel, hogy még tíz év múlva is működni fog?” A használtcikk-árus a hazai lomifőváros tipikus kereskedője. Jó lenne tudni, miként alakult véleménye az átlag magyarról az azóta eltelt közel tíz évben. Egy biztos: használt tárgyakat venni új helyett egyre kevésbé számít szégyennek. Egyre többen gondolkodnak úgy, hogy érdemes megkímélni a pénztárcát a nagyobb kiadásoktól és ezzel együtt a Földet is a lassanként fojtogatóvá váló hulladékáradattól.
Lomifőváros a nyugati határszélen
Szóval, az emberek nem hülyék, amit mi sem bizonyít jobban, mint a devecseri használtcikk-piac folyamatosan növekvő népszerűsége. A lomipiac a vörösiszap által elöntött területtől több kilométerre, Sümeg irányában helyezkedik el. Az ország legtávolabbi pontjairól, sőt, még külföldről is vonzza a vásárlókat. Az ausztriai és németországi lomtalanításokból, bolhapiacokról származó termékek kereskedelme a kilencvenes évek elején indult el a településen. A kétszáz, többnyire roma család által űzött tevékenység 2008-ig a házak udvarán, hatóságilag ellenőrizhetetlen körülmények között zajlott, ami egyebek mellett jelentős közegészségügyi problémákat is felvetett. 2008 elejétől az önkormányzat megtiltotta a használtcikkek működési engedély nélküli árusítását a városban, és a településtől három kilométerre található egykori laktanya területén jelölt ki helyet a használtcikk-piacnak. Néhány kivételtől eltekintve a lomisok megbarátkoztak az új, központosított és ellenőrizhető helyszínnel, még akkor is, ha az nagyobb versenybe kényszerítette őket. A kereskedők egy része tanfolyamot végzett, ezért ismeri a használtcikk-gyűjtésre és árusításra vonatkozó belföldi és külföldi szabályokat. A többség fontosnak tartja, hogy jó minőségű és legálisan beszerzett kínálata legyen. Aki pedig nem tartja be a szabályokat, azt kilöki magából a rendszer.
A lomizásnak köszönhetően Devecseren nincs megélhetési bűnözés és munkanélküliség, ami számos feszültségtől, konfliktustól óvja meg az itt élőket, vagyis a cigány és nem cigány lakosság között nincsenek olyan komoly ellentétek, mint másutt - mondta Holczinger László, Devecser Város képviselőtestületének független tagja. A használtcikk-piacon különösen széles a választék Ausztriából behozott sportszerekből, háztartási gépekből, bútorokból, híradástechnikai-, konyhai eszközökből, de találhatunk akár kazánt, kis szerencsével pedig fejőgépet, sőt, kutyaszánt is. A piac egész évben hétvégenként tart nyitva. Végigjárása, az áru rendes átböngészése legalább két-három órát igényel.
Legális lomizók
Az őszi és tavaszi lomtalanítások időszakában számos hazai településen telnek meg az utcák megunt, feleslegessé vált holmikkal. A kiselejtezett ruhák, bútorok, háztartási eszközök között gyakran megjelennek a lomisok, akik hasznosítható tárgyak, anyagok reményében szétdobálják a takaros hulladékkupacokat, szétszaggatják a nejlonzsákokat nem kis bosszúságot okozva a környéken élőknek és a lomtalanítás szervezőinek.
Van azonban egy maroknyi, képzett és regisztrált csoportja az ilyen tevékenységet végzőknek, akik már nem okoznak károkat. Ők azok, akik sikeresen elvégezték a Nemzetközi Használtcikk Gyűjtők és Kereskedők Egyesületének tanfolyamát, aminek köszönhetően különbséget tudnak tenni a használtcikk és a valódi hulladék között, sőt, az országok közötti szállítás és kereskedelem szabályait is ismerik. Az újrahasznosítást szakszerűen, az értékesítést legálisan végzik, és betartják a környezetvédelmi szabályokat is. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a regisztrált, igazolvánnyal rendelkező "lomizók" legális munkához és jövedelemhez jutnak.
A képzésen való részvételt az motiválta, hogy a megszigorodott osztrák szabályozás miatt egyre több bírságot kényszerültek kifizetni a magyarországi használtcikk-gyűjtők és kereskedők. A tanfolyam résztvevői írásbeli és szóbeli vizsgát tettek a Korszak Szakközépiskola oktatói előtt. A Dunántúlról, főként Veszprém és Fejér megyéből érkező hallgatók átfogó ismereteket szereztek a használtcikkek gyűjtésével illetve kereskedésével, valamint az effajta tevékenység hivatalos szabályaival kapcsolatban. Szállítási, közlekedési, kereskedelmi ismeretekkel is gazdagodtak, belekóstoltak a vállalkozási forma működésébe és a német nyelvbe. A tanfolyamot a Nemzetközi Használtcikk Gyűjtő és Kereskedő Egyesület kezdeményezte és finanszírozta. A tananyag kidolgozásában részt vett a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásával foglalkozó Bay Zoltán Alapítvány is.
Lomiturizmus
A történet legnagyobb tanulsága, hogy az emberiség igenis képes a fejlődésre, és némi jóakarattal, igyekezettel a szemétből is értéket – zömében roma családoknak megélhetést egy településnek pedig idegenforgalmat – lehet teremteni. Végül pedig minden összeér. A lomiturizmus a kulturális értékek ápolására is jótékonyan hat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a devecseripiac.hu ilyen jellegű ajánlata, amely szerint a piac meglátogatása jó apropó lehet tartalmas családi kirándulásokra a devecseri várkastélyba, a Somló-hegyre, az ösküi XII. századi körtemplomba vagy akár a herendi porcelánmanufaktúrába.