Példamutató magyar települések - Így harcolnak a klímaváltozással
Aszályok, árvizek, hőhullámok – a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségeket és következményeit a városokban és a vidéken élők egyaránt a bőrükön érzik. Az előrejelzések szerint ezek egyre gyakoribbá válnak, és súlyosan érintik a hazai településeket. Léteznek azonban olyan megoldások, melyekkel költséghatékony és természetbarát módon lehet védekezni az éghajlatváltozás hatásai ellen. A Belügyminisztérium és a WWF Magyarország LIFE-MICACC projektje keretében öt kistelepülésen már elkészültek azok az első prototípusok, melyek a természetes vízmegtartásra épülnek, és hosszú távon segítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
Tiszatarjáni víztározó: a vízibivalyok kedvenc fürdőhelyeForrás: vizmegtartomegoldasok.bm.hu
Szerző: Burainé Hajdú Éva
Szivárgó rönkgát PüspökszilágyibanForrás: vizmegtartomegoldasok.bm.hu
Szerző: Tordai Sándor
A rendkívül aszályos tavasz nem kevesebb kárt okozott idén hazánkban, mint a júniusi Medárddal érkező, helyenként akár az 50 mm-t is elérő felhőszakadások. A klímaváltozás hatásaitól, a szélsőséges időjárási eseményektől számos kistelepülés szenved: ilyen volt, amikor a 2010-es rekordmennyiségű, közel 1000 mm-es csapadékot, a „nagy belvizet” két száraz év követte. Mindössze 400 mm csapadékkal 2011-et a legaszályosabb évek közt tartják nyilván, és 2012 sem hozott enyhülést. Az utóbbi két év is rekordot döntött, hiszen az 1901 óta mért adatok alapján 2018, majd pedig – a 2018-as rekordot is felülmúlva – 2019 lett a legmelegebb év.
A klímamodellek szerint a hosszú, száraz időszakok, hőhullámok, aszályok egyre súlyosabb és gyakoribb gondot fognak jelenteni hazánkban, akárcsak az időszakos belvíz, az árvíz és a felhőszakadások özönvízszerű érkezése. A 2017-ben indult LIFE-MICACC projektben a partnerek arra keresnek Magyarországon alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.
Kísérleti projektek a hazai kistelepüléseken
A Pest megyei Püspökszilágyon idén új módszerrel, lassan szivárgó rönkgátakkal védekeztek az aszály és az árvíz kettős problémája ellen, ami úgy tűnik, jól vizsgázott. A falu patakja korábban sokszor okozott villámárvizet, ezért a település úgy döntött, részt vesz a kísérleti projektben. Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a Belügyminisztériummal, a WWF Magyarországgal és más szervezetekkel közös kezdeményezéshez négy másik kistelepülés is csatlakozott.
A projekthelyszíneken országszerte tipikusnak mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók, épp ezért lehetnek jó példák más települések számára ezek a modell megoldások. Püspökszilágyon a hegy- és dombvidékekre jellemző villámárvizek jelentenek veszélyt a település épített környezetére, Rákócziújfaluban a belvíz és az aszály okoz károkat a gazdálkodóknak. Bátyán a hirtelen lezúduló nagy esők, majd hosszú, száraz időszakok váltakozása jelent problémát, a Homokhátságon fekvő Ruzsa évtizedek óta küzd a vízhiánnyal és a talajvízszint folyamatos süllyedésével. Tiszatarjánban a hullámtéri vizesélőhelyek szárazodása és az özönnövények terjedése jelzik a környezeti változást.
Szivárgó rönkgát PüspökszilágyibanForrás: vizmegtartomegoldasok.bm.hu
Szerző: Tordai Sándor
Teret adunk a víznek
A jó hír, hogy a várható negatív hatásokra fel lehet készülni, és önkormányzati vagy helyi szinten is meg lehet tenni a megfelelő lépéseket. Az önkormányzatok kulcsszereplők a klímaalkalmazkodás előmozdításában, koordinálásában, az érintettek bevonásában.
A projekt keretében az öt mintaterületen azt tesztelik, hogy a klímaalkalmazkodást szolgáló, természetre alapozott vízmegtartó megoldások hogyan tudnak hatékonyan megvalósulni a tervezéstől a kivitelezésig az önkormányzatok koordinálásával. A prototípusok idén június végére készültek el.
Közös bennük, hogy kis léptékű, kis költségű zöldinfrastruktúra-beruházással helyet biztosítanak az értékes víznek: vagyis az nem okoz kárt, amikor sok van belőle, de nem folyik el, hanem megőrizhető a száraz időszakban. Ugyancsak közös vonás, hogy a víz tározásához a természet adta lehetőségeket használják fel, a visszatartott vízzel pedig vizesélőhelyeket hoznak létre – tavakat, nádasokat, parti ligeteket táplálnak, ezáltal szaporodó- és búvóhelyet teremtenek a vízhez kötődő növény- és állatvilág számára. A vízzel jól ellátott táj az emberek és a mezőgazdaság számára is kedvező, mérsékli a szélsőségeket: nyáron csökkenti a hőséget és az aszályt, kevésbé fenyegeti a fagyveszély, ráadásul egyedi és izgalmas tájelemmel, illetve rekreációs lehetőségekkel emeli a települések vonzerejét.
„Az európai uniós támogatásból megvalósult kísérleti megoldásoktól helyben érezhető, kézzelfogható eredményeket várunk, de tájszinten csak akkor számíthatunk változásra, ha többen is követik ezt a példát, és elindulnak a vízmegtartás útján. Épp ezért a projekt célja, hogy az öt mintaterületen kipróbált módszereket minél szélesebb körben átvegyék a hasonló problémákkal küzdő települések, itthon és külföldön egyaránt. Ennek érdekében a tapasztalatok alapján egy önkormányzati alkalmazkodási útmutató is készül, ami várhatóan 2020 végén jelenik meg” – mondta Kerpely Klára, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.
„A projekt legfontosabb célkitűzése, hogy bemutassuk a – hazánkban még kevésbé ismert – kis költségű, komplex és hatékony természetes vízmegtartó megoldásokat, valamint, hogy erősítsük az önkormányzatok helyi alkalmazkodásban betöltött kiemelt szerepét. Hosszú távú célunk, hogy ösztönözzük a többi települési vezetőt is hasonló megoldások alkalmazására. Meggyőződésünk, hogy minden településen van olyan helyi érték, erőforrás – például régi kubikgödör, használaton kívüli csatornaszakasz, elhagyott terület –, amire lehet építeni, aminek új értelmet lehet adni. Ebben szeretnénk támogatni az önkormányzatokat. 2020 végéig elkészül egy interaktív e-learning tananyag, mely az éghajlatváltozás alapvetéseit, összefüggéseit, illetve az alkalmazkodás lehetőségeit fogja bemutatni az önkormányzatoknak. Továbbá a projekt végéig több helyszíni bejárást is fogunk szervezni az öt érintett beavatkozási területen, melyekre várjuk az érdeklődő települések képviselőit” – mondta Hercig Zsuzsanna, a Belügyminisztérium munkatársa.
A 2021-ig tartó LIFE-MICACC projekt megvalósításának előrehaladásáról a vizmegtartomegoldasok.bm.hu honlapon tájékozódhatnak.
„Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” című LIFE-MICACC projektet megvalósító partnerség tagjai a Belügyminisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Pannon Pro Innovációs Kft., a WWF Magyarország Alapítvány, továbbá Bátya, Püspökszilágy, Ruzsa, Rákócziújfalu és Tiszatarján községek önkormányzatai. A projekt az Európai Unió LIFE programjának, valamint a Belügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósul meg.
Képek forrása: WWF Magyarország
