Új, talajegészséggel foglalkozó részvételi kutatás indul a Homokhátságon
A Homokhátság hivatalos besorolás szerint már félsivatagos vidéknek számít, és igen nagy kihívásokkal kell szembenézni a területen gazdálkodóknak mind a vízgazdálkodást, mind a klímaváltozás egyéb hatásait tekintve.
Aszály sújtotta talajForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Takács István
Várakozással telve érkeztek mind a környékbeli gazdálkodók, mind az ÖMKi kutatói a kecskeméti Kujáni Tanyára a Climate Farm Demo projekt keretében megrendezett tervezői műhelymunkára szeptember 21-én. A találkozó célja az volt, hogy az ÖMKi kutatói a helyi gazdákkal, szaktanácsadókkal, valamint civil- és érdekvédelmi szervezetekkel közösen határozzák meg a jövőbeli talajegészséggel kapcsolatos kutatások irányát és témáját, hogy olyan élő laboratóriumi módszertan szerinti hazai kutatási projekt jöhessen létre a Homokhátságon, amely specifikusan a régió talajvédelmét segítő technológiákat és gyakorlatokat fejleszt.
A Climate Farm Demo által támogatott esemény előadásokkal kezdődött, amelyek során először Bittermann Csillag, az ÖMKi szakpolitikai csoportjának kutatója mutatta be az EU-s projektet, annak céljait, és az ÖMKi szerepét. Ezt követően Berényi Üveges Judit, az ÖMKi szántóföldi csoportjának vezető kutatója ismertette a részvételi kutatás működését és hasznosságát, majd megkezdődött a műhelymunka a gazdálkodók aktív részvételével.
A Homokhátság hivatalos besorolás szerint már félsivatagos vidéknek számít, és igen nagy kihívásokkal kell szembenézni a területen gazdálkodóknak mind a vízgazdálkodást, mind a klímaváltozás egyéb hatásait tekintve. Azért, hogy ezekre a nehézségekre valóban működő, a gazdálkodók munkáját pozitív irányba befolyásoló válaszokat találjunk, fontos, hogy a helyben gazdálkodókkal és a többi, a térség problémáinak megoldásában érdekelt felekkel, közösen vitassuk meg, majd állítsunk be kísérleteket az ÖMKi által alkalmazott on-farm módszertan szerint. Ezen kísérletek eredményeit felhasználva a következő évek során olyan tudásra és ismeretanyagra tehetünk szert, amely nemcsak a homokhátsági gazdálkodók, de más, hasonló nehézségekkel küzdő európai területeken gazdálkodók munkáját is segítik majd.
A műhelymunka során a gazdálkodók és kutatók több olyan kritikus területet azonosítottak, ahol a beállított kísérletek előremutató eredményekkel szolgálhatnak a jövőben. A helyi adottságokhoz alkalmazkodó, homoktalajon végzett gazdálkodásban jól adaptálható talajművelési módok kidolgozása elsődleges célja és feladata a közösségnek. A sekély, vagy forgatás nélküli műveléssel, a menetszámok csökkentésével, a szárazságot is jól tűrő alternatív növények termesztésével a vízmegőrzésre és a homok megkötésére helyezték a hangsúlyt. Ugyanezen célt szolgálja a talajtakarás minél hosszabb ideig történő fenntartása a Homokhátság adottságaihoz igazodó sorköz- és takarónövények alkalmazásával - a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve - és a talajbolygatás csökkentését eredményező technológiák kidolgozása kisebb gazdaságokban is alkalmazható gépfejlesztési lehetőségekkel. Felmerült igényként a vízvisszatartás hatásának vizsgálata a szántóföldi növénytermesztésre, de ennek kivitelezése a vízüggyel való szorosabb együttműködést feltételez, amelyet még ki kell alakítani.
A műhelymunka eredményeként a résztvevők felállítottak egy egyéves akciótervet, amelynek keretében már ez évben elkezdődhetnek a technológiafejlesztést célzó kísérletek. Négy homokhátsági gazdaságban kerül beállításra szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos kísérlet, és egy gyümölcs sorköztakarás témájú kísérletre is merült fel érdeklődés. Az első év a tapasztalatszerzés éve lesz abban a tekintetben, hogy a kísérletet korábban nem végző gazdák hogyan tudják ezt az új feladatot beilleszteni a napi gyakorlatukba, valamint, hogy a kutatási eredmények miként segítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást a térségben ezzel hozzájárulva a Climate Farm Demo projekt céljaihoz.
Kép forrása: Wikipedia, Szerzőí: Takács István
Beágyazott videó forrása: Új mezőgazdasági Magazin
