A távoli űrt fedezte fel
A Centaurus A elliptikus óriásgalaxis távoli peremét tárta fel a Hubble űrtávcső. Az ott talált csillagtérség sokkal nagyobb, mint korábban feltételezték.
Centaurus AForrás: Wikipedia
"Elliptikus galaxisnak soha még ilyen távoli részét nem fedezte fel az ember" - hangsúlyozta a Hubble tájékoztatási központjának közleménye.
A csillagászok körülbelül 450 ezer fényév hosszúságú, 295 ezer fényév szélességű régióra bukkantak - olvasható az Astrophysical Journal online szaklapban megjelent tanulmányban. Összehasonlításul: a Földnek otthont adó Tejút átmérője mintegy 120 ezer fényévnyi.
Az NGC 5128-nak is nevezett Centaurus A mintegy 12 millió fényév távolságra található a Földtől, a Kentaur csillagképben, így ez a Tejúthoz legközelebb eső elliptikus óriásgalaxis.
"Találtunk ezenkívül csillagokat elszórva egy irányban, ami szabálytalan alakúvá teszi a halót, és ilyennel sem találkoztunk még" - mondta Marina Rejkuba, a tanulmány vezető szerzője. (A halo a galaxisok legnagyobb és legritkább, közel gömb- vagy elliptikus alakú térsége, amely főleg idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmaz.)
A szokatlan eloszláson kívül a csillagok más meglepő tulajdonsága is kiderült: úgy tűnik, bővelkednek a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemekben. A Tejút és más közeli spirális galaxisok halóinak csillagaiban általában kevés a nehéz elem.
A Hubble-t az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) számára fejlesztették, és 1990-ben bocsátották pályájára. Utóda a James Webb űrtávcső lesz, a világűrbe valaha küldött leghatalmasabb űreszközt a tervek szerint 2018-ban bocsátják fel.