Terv szerint teljesít a Rosetta
Rosetta kalandja folytatódik, lássuk mi történt eddig az űrszondával?
A tervek szerint automatikusan leáll, amikor eléri az üstökös felszínétForrás: wikipedia.org
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2004-ben indította el a Rosetta-űrszondát azzal a céllal, hogy adatokat gyűjtsön a Csurjumov-Geraszimenko üstökösről. A Rosetta tíz év után, 2014 augusztusában érte el a 67/P azonosítószámú égitestet, amelynek vizsgálata novemberben teljesedik ki, ekkor ugyanis az űrszonda leszállóegységet küld, amely az üstökös magját fogja elemezni. A nem mindennapi vizsgálat kiemelt fontosságát mutatja, hogy a tudósok szerint a mag a Naprendszer születésének idejéből származó anyagot tartalmaz. A Rosetta legkevesebb egy évre szegődik az üstökös társául, hogy megfigyelje, miként változik az égitest, ahogy egyre közelebb és közelebb kerül a Naphoz. (Az űrszonda szeptemberi felfedezéseiről bővebben ide kattintva oldashatnak).
Piramisszerű képződményt észleltek
Miután az űrszonda üstökös körüli pályára állt, egy nagy piramisszerű képződményt észlelt és fényképezett le. A Rosetta-küldetés csapata a sziklát a Gízai-fennsík legnagyobb piramisa után Kheopsznak nevezte el, bár a 25 méteres objektum messze elmarad a 139 méter magas óegyiptomi építménytől. A "Kheopsz-piramis" paramétereiről jelenleg még keveset lehet tudni, a tudósok jelenleg a szikla összetételét és sűrűségét vizsgálják. Nem kizárt, hogy amint a Nap közelében érve "aktivizálódik" az üstökös, a sziklák is "megmozdulnak", és új látószögből lehet fényképezni a képződményeket - mondta Holger Sierks, a Rosetta OSIRIS optikai, spektrográfiai és infravörös képalkotó rendszerének vezető tudósa.
Hamarosan leszállóegység landol az üstökös magján
Ez év november 12-én pedig útnak indul a Rosetta kis leszállóegysége, a Philae. Az űrkutatás történetében ez lesz az első eset, hogy megkísérlik a landolást egy üstökös magján. Az egység feladata, hogy elemezze a mag ősi, a Naprendszer születésének idejéből származó anyagát. Amióta a Rosetta-űrszonda 2014 augusztusában elérte a 67P/Csurjumov-Geraszimenkót, az ESA szakemberei folyamatosan elemzik az üstököst. Ezzel egy időben a Rosetta egyre közelebb kerül az üstököshöz, augusztus 6-án 100 kilométerre volt az üstökösmagtól, jelenleg már 10 kilométeres távolságban tartózkodik. A landolási pont kiválasztásával a leszállás időbeli eseményeit is megerősítették: a Rosetta november 12-én közép-európai idő szerint 9 óra 35 perckor indítja el mintegy 22,5 kilométeres távolságból a Philaét. A leszállás körülbelül hét óra múlva, 16 óra 30 perckor várható. A leszállást megerősítő jel 28 perc 20 másodperc alatt ér a Földre, valamikor 17 óra körül.
Íme a Rosetta projekt mérföldkövei:
