A legősibb anyag nyomában
A Csurjumov-Geraszimenko az űrkutatás történetében az első olyan üstökös, amelynek a felszínén műszereket helyeznek el. A tudósok 10 éve vártak erre a találkozásra.
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2004-ben indította el a Rosetta-űrszondát azzal a céllal, hogy adatokat gyűjtsön a Csurjumov-Geraszimenko üstökösről. A Rosetta tíz év után, 2014 augusztusában érte el a 67P azonosítószámú égitestet, amelynek vizsgálata novemberben teljesedik ki, ekkor ugyanis az űrszonda leszállóegységet küld, amely az üstökös magját fogja elemezni. A nem mindennapi vizsgálat kiemelt fontosságát mutatja, hogy a tudósok szerint a mag a Naprendszer születésének idejéből származó anyagot tartalmaz.
| Az üstökör nevét felfedezőiről, így Klim Ivanovics Csurjumov-ról kapta, aki a 32P/Comas Solá üstökösről készült felvételen fedezte fel az obejktumot, valamint Szvetlana Ivanovna Geraszimenko-ról, aki magát a fényképet készítette 1969. szeptember 11-én. Az égitest nem egyetlen üstökös, hanem úgynevezett "bináris érintkező", azaz két, egymásba kapcsolódott objektumról van szó, amelyek az idők folyamán "összeolvadtak". Ide kattintva megtekinthető a mozgást bemutató felvétel. Az üstökös keringési ideje 6,5 év, központi magjának átmérője nagyjából 4 km. |
Nincs rajta jég, ez már biztos
Az üstökös kómájában, a kiáramló porok és gázok alkotta rendkívül ritka légkörében hidrogén és oxigén található. Noha a tudósok korábban esküdni mertek volna arra, hogy a szonda jeget talál majd a mag felszínén, a várakozásokkal ellentétben az elemzések mégcsak vízjég-foltokat sem mutattak ki. "Meglepődtünk, hogy az üstökös felszíne mily kevéssé veri vissza a fényt és hogy mennyire híján van a vízjégnek" - hangsúlyozta Alan Stern, a texasi Délnyugati Kutatóintézet Colorado-állambeli részlegének (Boulder) kutatója.
Magyar hozzájárulás
A NASA szakemberei számos műszert fejlesztettek ki, amelyek bevetésre kerülnek a vizsgálat alkalmával. Ilyen például a jég jelenlétére is utaló vizsgálat "főszereplője", Alice. A színképelemző mindössze 4 kilogramm súlyú, ám ezerszer érzékenyebb, mint az egy nemzedékkel korábbi ultraibolya spektrométerek. Persze nem csak a NASA és az ESA remekel a projektben: A Rosetta, valamint a leszállóegység tudományos műszerei tervezésének és megépítésének részesei voltak magyar tudósok is, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói, valamint az SGF Kft. szakemberei.
