Átrendeződő élővilág: vándormadarak segítik a növényeket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban
A klímaváltozás komoly kihívás elé állítja az élővilágot, az állatok és növények egyaránt igyekeznek megfelelőbb éghajlatú területre költözni. Ám a növények nem tehetik meg, hogy szárnya kapnak, vagy elúsznak, mint az állatok - ugyanakkor a vándormadarak képesek több ezer kilométerre szállítani a magvakat.
Sarki ludak (Anser caerulescens) vándorlásaForrás: pixabay.com
Szerző: Veronika Answer
Borókabogyó (Juniperus communis)Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Isidre Blanc
A globális felmelegedés következményeként az állat- és növényfajok számára egyre inkább a hűvösebb földrajzi szélességek nyújtanak kedvező éghajlati feltételeket, ami átrendeződésre kényszeríti az élővilágot. Az állatok nagy része átvándorol a megfelelő klímájú területekre, a növényfajok túlélésének kulcsa azonban az, hogy milyen messzire tudják eljuttatni a magjaikat.
"A jelenlegi éghajlatváltozás olyan gyors ütemben zajlik, hogy sok növénynek a szokásosnál sokkal messzebbre kell eljuttatnia a magjait" - mondta a tanulmányt vezető Juan Pedro González-Varo, a Cádizi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a vándormadarak ebben kulcsszerepet játszhatnak, mivel több kilométeres távolságokba képesek elszállítani a magokat.
A szakemberek olyan madárfajokra fókuszálták a kutatásukat, amelyek gyümölccsel táplálkoznak és széthordják a magokat. Az eredményeiket az érintett növények gyümölcshozásának idejére és a madarak vándorlási mintáira alapozták. Európa-szerte 13 erdős vidéket vizsgáltak, 46 madár- és 81 növényfaj közti 949 interakciót tanulmányozva.
Borókabogyó (Juniperus communis)Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Isidre Blanc
Az érintett területeken élő növények mindössze 35 százalékának a magjait szórják szét a tavasszal északra vándorló madarak. Ezzel szemben a 86 százalékuk magjait juttatják el a madarak ősszel a melegebb területekre. (A két arány azért nem 100 százalék, mert bizonyos növények magjait tavasszal északra és ősszel délre is elviszik a madarak.)
"Ahhoz, hogy egy növényfaj magjait az északra vándorló madarak széthordják, február és április között kell gyümölcsöt hoznia. Az ilyenkor gyümölcsöt hozó növényeknek nagyon hosszú a gyümölcstermő periódusa, ilyenek a borókafenyők vagy nagyon késői, mint a vadborostyáné" - jegyezte meg González-Varo.
Noha az összes európai vándormadár ugyanazt az irányt követi (tavasszal északra, ősszel délre repül), a tanulmány azt mutatja, hogy az úgynevezett palearktikus fajok - a Közép-Dél-Európában vagy Észak-Afrikában telelő madarak - juttatják el a legnagyobb eséllyel az európai növényeket a hidegebb földrajzi szélességekre.
"Megállapítottuk, hogy a hidegebb területeket célzó, északi irányú szétszórást csak kis számú vándormadárfaj végzi, amelyek egy részére fenyegetést jelent a vadászat" - jegyezték meg a szakemberek.
