Ausztrál kutatók megoldották annak rejtélyét, miként jelentek meg az első állatok a Földön
Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói az ötödik kontinens középső részéről származó ősi üledékes kőzetekben találták meg a választ a rejtélyre.
DNS spirál - illusztrációForrás: pixabay.com
Szerző: https://pixabay.com/hu/users/typographyimages-3575871/
Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az első állatok a Földön ausztrál kutatók szerint.
"Összetörtük porrá ezeket a kőzeteket és ősi élőlények molekuláit vontuk ki belőlük" - közölte Jochen Brocks, az ANU vendégprofesszora, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Brocks szerint tudóstársaival képesek voltak 650 millió évre visszanyúlóan élőlények nyomait felfedezni a kőzetekben. "Ezek a molekulák elmondják nekünk, mi érdekes történt 650 millió éve. Ekkor történt az ökoszisztéma forradalma, ez volt az algák felemelkedésének a kora" - magyarázta.
Brocks hangsúlyozta, hogy az algák elterjedése a földtörténet egyik legmélyrehatóbb ökológiai forradalmát indította el, amely nélkül az emberek és más állatok nem léteznének. "Mielőtt ez megtörtént volna, drámai esemény történt 50 millió évvel korábban, az úgynevezett hólabda-Föld" - tette hozzá. "Ekkor a Föld mintegy 50 millió éven át teljesen fagyott volt. Hatalmas gleccserek gyalulták a hegyvonulatokat porrá, amelyek tápanyagot szabadítottak fel, és amikor a hó elolvadt egy szélsőségesen globális felmelegedés során, a folyók a tápanyagokat az óceánokba sodorták."
Brocks elmondta, hogy a tápanyag igen magas szintű jelenléte az óceánokban és a globális hőmérsékletek csökkenése élhetőbb szintre tökéletes feltételeket alakított ki az algák gyors elterjedéséhez. Ez volt az átmenet a baktériumok uralta óceánokból abba a világba, amelyet összetett élet uralt. "Ezek a hatalmas és tápanyagban gazdag élőlények az élelemháló alján biztosították az energiarobbanást a teljes ökoszisztéma forradalmához, amelyben egyre nagyobb és összetettebb szervezetű állatok, köztük az ember is képes volt fejlődni" - hangoztatta a professzor.
A tanulmány társszerzője, Amber Jarrett olyan ősi üledékes kőzeteket fedezett fel Közép-Ausztráliában, amelyek a hólabda-Föld elolvadása utáni időszakból származanak.
"Ezekben a kőzetekben molekuláris fosszíliák feltűnő jeleire bukkantunk. Azonnal tudtuk, hogy áttörő felfedezést tettünk arról, hogy a hólabda-Föld közvetlen részese volt a nagy és bonyolult élet evolúciójának" - idézte az ANA kutatóját a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
