Karvalykeselyű Nyíregyházán
Karvalykeselyű (Gyps ruepellii) fióka született a Nyíregyházi Állatparkban, a kritikusan veszélyeztetett állatfajnak ez az első szaporulata Magyarországon.
Héthetes karvalykeselyű-fióka (Gyps rueppellii) fészkében a Nyíregyházi Állatparkban 2016. május 4-én.Forrás: MTI
Szerző: Balázs Attila
A tenyészpár csaknem húsz éve költözött a sóstógyógyfürdői állatparkba. A két madár hosszú ideig nem mutatott érdeklődést egymás iránt, de idén januárban fészket raktak, az egyetlen tojásból pedig 55 nap alatt kikelt a fióka. Az utód jelenleg másfél hónapos; a kicsit a szülei eddig olyan elszántan óvták és védelmezték, hogy a gondozók nem tudták megközelíteni.
Magyarországon ez az első fogságban született karvalykeselyű.
Az impozáns megjelenésű állatok a közepes termetű keselyűfélékhez tartoznak, szárnyfesztávolságuk 220-240 centiméter. Az Afrika trópusi vidékein élő madarak a természetben kizárólag nagyobb állatok tetemével táplálkoznak, így mindennapi életük függ a patás állatok vonulási útvonalától. Az élelemszerzés érdekében sokszor akár napi 150 kilométert is megtehetnek.
A fajt a levegő bajnokainak nevezik, általában hatezer méter körüli magasságban szoktak tartózkodni, de megfigyelték már 11 ezer méteren is. Erre azért képesek, mert a vérükben a hemoglobin olyan különleges változata található, mely erősebben kötődik az oxigénhez, így a kis légköri nyomás ellenére képes a szükséges mennyiség megkötésére. A keselyűk tetemkeresési módszerét és a megtalált dög körüli csoportos megjelenését korábban rendkívül jó a szaglásukra vezették vissza, sőt, egyes népcsoportok egyenesen telepatikus képességeket tulajdonítottak nekik. Valójában azonban az óvilági keselyűk a táplálék megtalálásában a látásukra hagyatkoznak: amint egyik fajtársuk meglát egy tetemet, elkezd egyre alacsonyabban körözni körülötte, amit a többiek észrevesznek és követik. Nagyobb tömegben egy nagytestű állat maradványait akár húsz perc alatt képesek eltakarítani: elsőként a belsőségeket, majd a húst, a bőrt és végül a kisebb csontokat fogyasztják el.
Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) először 2007-ben sorolta be fenyegetett kategóriába, majd 2012-2014 között veszélyeztetettnek nyilvánították. Mivel állományuk napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett táplálékállataik okozta pusztulásaik miatt, 2015 óta kritikusan veszélyeztetett fajjá váltak.
