Magyar madarászok Albániában

Hír

2017/10/21

Magyar madarászok indulnak 2 hetes expedícióra azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a Natura 2000-es területek jelölőfajaként is számon tartott fülemülesitke után kutatva. A tavalyi felmérések alapján Albánia fontos vonuló és telelő területe a sitkének. Mivel a balkáni költőállomány a 80-as évekre felmorzsolódott, természetvédelmi vonatkozású akcióba kezdett az albán madártani egyesület, az Albanian Ornithological Society (AOS) és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület (KME). 2017 tavaszán az együttműködés eredményeképp az élőhelyek kerültek térképre, most pedig a helyszínek jelentőségét mérik fel.

A 2016-os felmérések alapján Albánia fontos vonuló és telelő területe a sitkének. Mivel a balkáni költőállomány az 1980-as évekre felmorzsolódott, természetvédelmi vonatkozású akcióba kezdett az albán madártani egyesület, az Albanian Ornithological Society (AOS) és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület (KME). Az együttműködés eredményeképp 2017 tavaszán az élőhelyek kerültek térképre, most pedig a helyszínek jelentőségét mérik fel.

A fülemülesitke Európában kiemelt természeti érték, a Natura 2000 program oltalma alá tartozó, úgynevezett Natura 2000 jelölő faj. "Európai állományának számottevő része a Kárpát-medencében összpontosul, így a faj megőrzésének feladata ránk hárul" - fogalmazott Németh Ákos, az expedíció vezetője.

Az első két évben Észak-Albánia legjobb állapotban fennmaradt nádasában, a Buna-folyó mellett végeztek madárgyűrűzéseket. Ezen a területen 449 fülemülesitkét jelöltek és 22 magyar visszafogást regisztráltak. 2016-ban a két egyesület közös pályázatot adott be az angliai székhelyű Rufford Alapítványhoz a fülemülesitke albániai élőhelyeinek állapotfelmérésére. A nyertes pályázat keretén belül 2016 tavaszán hat vizes élőhelyet derítettek fel, ahol gyűrűzésen túl faunisztikai és botanikai felméréseket is végeztek. A gyűrűző táborokban szemléletformálás is zajlott. A két szervezet közösen hívott meg egyetemista csoportokat.

A madarászok az őszi gyűrűző tábor helyszínéül a Durreshez közeli Rruskhull Rezervátumot választották. A táborban dolgozó négy csapat 24 nap alatt összesen 853 madarat gyűrűzött, aminek csaknem fele - 408 példány - fülemülesitke volt. Mint írják, 2016-ban a megkerülések száma az elmúlt évekhez hasonlóan magas volt, összesen 12 magyar gyűrűs, egy görög és egy szlovák gyűrűt viselő fülemülesitke került meg. Mindez indokolttá tette, hogy 2017-ben négy helyszínre (Cas, Tale, Hamallaj, Orikum) terjesszék ki a megfigyelést.

A magyar-albán együttműködés keretében hazánk szinte egész területéről, megközelítőleg évente 70-80 fő önkéntes vesz részt a kezdeményezésben. A Magyar Madárgyűrűzési Központ engedélyek beszerzésével és gyűrűkkel járul hozzá a sikerhez. Albán részről a természeti értékek védelmén túl a társadalom bevonására és az emberek tájékoztatására fektetnek nagy hangsúlyt. A tavalyi expedícióról egy albán televíziós összeállítás is készült. A tervek szerint Tiranában kap majd helyet egy fotókiállítás, mely az eddigi munkát mutatja be, valamint a felhívja a figyelmet Albánia természetvédelmi értékeire.

Németh Ákos összegzése szerint a gyorsan fejlődő turizmus veszéllyel fenyegetheti a vonuló fajok számára nélkülözhetetlen tengerparti nádasokat. A fülemülesitke mint "ernyő faj" jelenléte egyértelműen jelzi egy-egy terület jelentőségét. Tehát a vizes-nádas élőhelyhez kötött vonuló és ott élő fajok számára a fülemülesitke miatt védelmet élvező nádasok megléte elengedhetetlen. A madarászok célja, hogy ezek a kiemelt élőhelyek eredményeiknek köszönhetően bekerüljenek a Natura 2000-es hálózatba.


Kép forrása / Szerző: ChristopheBernier30

forrás: Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai