Nagyragadozókról Répáshután: fókuszban a békés együttélés

Hír

2018/07/01

Az elmúlt hetek hazai medveészlelései során tanúi lehettünk annak, hogy a nagyragadozók jelenléte aggodalmat kelthet a lakosság körében - még akkor is, ha ezekben az esetekben erre nem volt okunk. A WWF Magyarország 2017 végén indult Euro Large Carnivores LIFE projektjének elsődleges célja épp az, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok - többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók - közti kommunikációt elősegítse. Az egyes érdekcsoportok ennek jegyében találkoztak Répáshután egy országos szakmai nap keretében.

Ezen a területen elengedhetetlen a vadgazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek együttműködése, valamint azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a haszonállattartók milyen módszerekkel előzhetik meg a nagyragadozók kártételét. Emellett a környező országok nagyragadozó-helyzetének és az egyes konfliktusforrásoknak a tanulmányozása is jó gyakorlatként szolgálhat. Az előadások elsősorban ezekről a témákról szóltak a június 14-én közel ötven résztvevővel zajló II. Országos Szakmai Napon, ahol állami erdészetek, magán erdőgazdálkodók, fővadászok, az Országos Magyar Vadászkamara, kutatóintézetek, az Agrárminisztérium, nemzeti parkok, civil szervezetek, valamint egyéni állattartók is képviseltették magukat.

DNS-alapú állománybecslés és nyájőrzés kuvaszokkal

A vadgazdálkodók segítsége nélkül nem jöhetett volna létre a szlovák medveállományt célzó első, országos DNS-alapú állománybecslés - mondta el dr. Suba Imre, a Szlovák Vadászkamara elnöke. Szép Ábrahám, a Kuvasz-Őr! Nagyragadozó-védelmi Program vezetője bemutatta azt a programot, melynek keretei között az állattartók térítésmentesen juthatnak kuvaszokhoz a nyájuk védelme érdekében. Dr. Patkó László, a WWF Magyarország nagyragadozó programvezetője az újonnan indult Euro Large Carnivores LIFE projekt célkitűzéseiről és terveiről számolt be, dr. Szemethy László, a Pécsi Tudományegyetem vadbiológusa pedig arról beszélt, hogy milyen szerepet töltenek be a nagyragadozók az ökoszisztémában, illetve, hogy ez milyen kézzelfogható előnyöket jelenthet a gazdálkodók számára. Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense a Bükk nagyragadozó-populációjáról, kiemelten a szürke farkasról tartott előadást, Demeter András, az Agrárminisztérium projektkoordinátora pedig egy nagyragadozókkal kapcsolatos olasz tanulmányút tapasztalatait osztotta meg az egybegyűltekkel. A program levezetéseként a résztvevőket Mlakár Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre vezette körbe egy olyan terepen, ahol a farkas jelenléte folyamatosnak mondható.

Elkészült az "érdekcsoport-térkép"

Ahogy várható volt, a résztvevők között olykor akadtak nézetkülönbségek, ennek ellenére azonban jó hangulatban és szakmailag kiemelkedő színvonalon folyt az egyeztetés. Az érdekcsoportok feltérképezése - ún. "stakeholder mapping" - során a szakemberek aktív párbeszédet folytattak, melynek köszönhetően elkészült az Északi-középhegység területére kiterjedő "érdekcsoport-térkép". Hasonló módszerrel az Európai Unió 15 másik tagországa is el fogja végezni a feltérképezést, így az eredmények országokon átívelve is összehasonlíthatók lesznek.

A találkozó az elsődleges célját teljesítette: párbeszéd indult egy kényes témában, amely számos, konszenzus alapú együttműködést fog igényelni a jövőben az emberek és a nagyragadozók békés együttélésének érdekében.

forrás: MTI

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai

Ismét veszélyben a Csarna-völgy

Magyarország legnagyobb érintetlen erdejének csendjét hamarosan felverheti a vasútépítő munkagépek zaja, ami komoly veszélyt ...