A közösségi megosztásról
Az elmúlt években egyre nagyobb igény keletkezett arra, hogy hatékonyabban kezeljük az erőforrásainkat - mindenekelőtt a pénzt és az időt. Ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy milyen széles körben hozzáférhető a tudás és az innováció. Többek között ezek az igények hívták életre és táplálják a közösségi megosztás jelenségét.
A közösség erejeForrás: pixabay.com
UtazásForrás: pixabay.com
SzomszédságForrás: pixabay.com
Veszni hagyvaForrás: pixabay.com
A közösségi megosztás azt jelenti, hogy az emberek egymást között megosztják a javaikat: legyen szó lakásról, autóról, kertről, ételről, tárgyakról vagy éppen tudásról. Valaki a közösség rendelkezésére bocsátja azt, amije van, vagy néhány ember összeáll, és közösen fognak új projektbe. Mindez azzal jár, hogy így elvileg mindenki olcsóbban juthat hozzá egy bizonyos erőforráshoz, ezáltal az adott erőforrásból pedig kevesebbre is van szükség.
Veszni hagyvaForrás: pixabay.com
A közösség válságától az együttműködésig
A megosztás alapú gazdasághoz, avagy a sharing economy-hoz vezető egyik fontos felismerés, hogy az individuális fogyasztás gyakran az erőforrások pazarlásával jár. A szakirodalomban a közösség tragédiájának nevezik az elaprózódásnak ezt a jelenségét, melyben az egyén nemcsak a munkájában, de a javaival is egyedül marad. Ebből felesleges túlfogyasztás keletkezhet, ugyanakkor számtalan üresjárattal is számolhatunk, melyek kiküszöbölhetők lennének. Például, amíg nem használjuk a lakásunkat, addig akár valaki más rendelkezésére is bocsáthatjuk azt.
A közösségi megosztás jelensége körülbelül a 2000-es évek elejétől kezdett terjedni, és gyökerei közé tartozik a tudásmegosztás, illetve a kooperatív munka. Ennek során önszerveződő, vagyis hierarchia nélküli közösségek hozzák létre az egyes javakat és szolgáltatásokat - és osztoznak az eredményben. Az együttműködés létrejöttében nagy jelentősége volt az internetnek, ahogy ma is kulcsszerepe van az újonnan létesülő közösségek életében. Ilyen formán például a wikipediát is ide sorolhatjuk.
UtazásForrás: pixabay.com
Megosztó közösségek Magyarországon
Magyarországon is egyre több olyan szolgáltatást vehetünk igénybe, mely a közösség erejére támaszkodik. Ezek közül az egyik legismertebb talán az Oszkár telekocsi rendszer, ahol fuvart kereshetünk az utazásunkhoz, vagyis betársulhatunk valakihez, aki arra megy, amerre mi. Szintén népszerű a Couchsurfing nemzetközi oldala, ahol szállást találhatunk és ajánlhatunk fel. Ha egészséges ételeket akarunk vásárolni, ellátogathatunk a Szatyorboltba, illetve a 30 km.hu-n is rendelhetünk a környékünkről zöldséget, gyümölcsöt. Szintén sokan ismerhetik a Rukkola nevű könyvcserélő oldalt, és fejlődőben van a Mi utcánk nevű kezdeményezés is, melynek célja, hogy közösséget teremtsen a szomszédok között, illetve segítséget kérhessünk a környékünkön lakóktól.
SzomszédságForrás: pixabay.com
Projektfejlesztések
Az úgynevezett közösségi finanszírozás, más néven crowdfunding is a közösségi megosztás halmazába tartozik. A crowdfunding oldalakon (két legnagyobb a kickstarter és az indiegogo) megjelenített projektek megvalósulása annak a függvénye, hogy ötlet gazdája talál-e elég rajongót, akik anyagiakkal is szponzorálják az ötlet gyakorlati létrejöttét. Számos ilyen projekteket mutattunk már be, a lista ide kattintva megtekinthető.
Megállíthatatlanul fejlődik
2014-ben a világ tíz legértékesebb startup cége közül már kettő, pontosabban a két legértékesebb, shared economy modell alapján épül fel, az egyik a közösségi autózás úttörőjének tartott Uber, a másik az Airbnb.
