Így zajlik egy zöld olimpia 1.

Magazin

írta: Streit Nóra
2012/08/12

Milyen eseménnyel is lehetne több embert megszólítani, mint a világszerte 4 milliárd néző által követett Olimpiai Játékokkal, amely a lenyűgöző sportteljesítmények és a nemzetek békés versenyzése mellett ezúttal a fenntarthatóság jegyében is zajlott?

Két és fél héten át szinte az egész világ Londonra figyelt: rengeteg izgalmas, megható és felemelő pillanatnak lehettünk tanúi a XXX. Olimpiai Játékok közvetítéseit nézve, a szervezők azonban más módon is igyekeztek különlegessé tenni az idei sportünnepet. Új, zöld szemléletet vittek ugyanis a hagyományos – látványos, grandiózus épületeket és eseményeket felsorakoztató, ám pazarló, később fenntarthatatlan – olimpiai építési és lebonyolítási folyamatba.

A cél az volt, hogy az olimpia idejére elkészült fejlesztések hosszú távon is a londoniakat szolgálják. Az eseményre való eljutás, illetve az ott tartózkodás pedig minél környezettudatosabb elvek mentén valósuljon meg. Habár a vállalások mindegyikét végül nem sikerült teljesíteniük, a fenntarthatóság, a jövő generációk iránti felelősségérzet eszméinek előtérbe helyezése egy ekkora rendezvény megszervezésekor, mindenképpen példaértékű az egész világ számára.

Ellentmondásos előzmények
A zöld sportrendezvény gondolata ugyanakkor nem előzmények nélküli: a 2006-os németországi labdarúgó VB-n megvalósuló Green Goal már tartalmazott környezetvédelmi elemeket, főként a bajnokságok során a levegőbe kerülő több tízezer tonna széndioxid csökkentésére tettek kísérletet. Többek között mind a 64 VB-meccs alatt valamennyi árusítóhelyen csak környezetbarát poharakban mérték az italokat – ám sajnos ez a gyakorlatot a legtöbb stadionban nem folytatták a világverseny után.

A 2008-as pekingi olimpia fenntarthatósági szempontból igen ellentmondásosra „sikeredett”: ugyan az olimpiai falu elnyerte a Zöld Épületek Tanácsának nemzetközi ökodíját – elsősorban a zöld tetők és a napenergia alkalmazása, valamint az esővíz újrahasznosítása miatt –, egyúttal a pekingi lett mindenidők legszennyezettebb olimpiája is. Nem bizonyultak tehát elegendőnek a kínai kormány intézkedései, amelynek következtében gyárakat zárattak be, építkezéseket lassítottak és megtiltották az autók egy részének közlekedését, sőt egymillió fát is elültettek.

We only have one planet
Londonnak tehát valami innovatívabb, meggyőzőbb tervvel kellett előrukkolnia ahhoz, hogy 2005-ben elnyerje a 2012-es nyári olimpiai játékok rendezési jogát, ami a „Csak egy bolygónk van” című pályázatukkal sikerült is. Ebben azt ígérték, hogy rendezvényük tiszteletben fogja tartani az ökológiai korlátokat, a kulturális sokszínűséget, és létrehoz egy örökséget a sport, a környezet, valamint a helyi és a globális közösség számára.

2012 februárjában a londoni rendezői bizottság, a LOCOG egy fenntarthatósági irányelveket tartalmazó kiadványt publikált, amelyben a zöld rendezvények kritériumait és gyakorlati megvalósítását foglalták össze – iránymutató sztenderdet is felállítva ezzel a jövő sportszervezői számára.

„Újrahasznosítható” versenyhelyszínek, fenntartható építkezés
Minden bizonnyal a sportesemények lebonyolítására hivatott komplexumok reprezentálják leginkább a környezettudatos, előrelátó gondolkodást. Ahol lehetett, a szervezők már meglévő épületeket jelöltek ki helyszínnek (Wimbledon, Excel, Lords), ahol viszont nem volt szükség állandó építményekre, átmeneti komplexumokat létesítettek nevezetes helyszíneken (Greenwich Park, Hyde Park).

Talán kissé merésznek tűnő, mégis rendkívül átgondolt döntés volt, hogy az Olimpiai park az elmaradottnak számító kelet-londoni városrészben kapjon helyet – a terület előzetes rehabilitációjába a helyi lakosokat is bevonva egy aktív közösségfejlesztői munka is lezajlott.

Az építkezéshez felhasznált építőanyagok 63%-át vasúton vagy teherhajóval szállították a helyszínre, az Olimpiai park területén elbontott régi épületek anyagának 98%-át újra felhasználták, valamint több mint egymillió köbméter talajt tisztítottak meg a szennyezőanyagoktól a terület revitalizációja során. A sportlétesítmények többsége visszabontható vagy átalakítható, így a jövőben a tömegsportot szolgálhatja: a vízi komplexumot például a versenyek végeztével átalakítják, uszodákat és tanuszodákat kialakítva benne a nagyközönség és a helyi iskolások számára. Az Olimpiai park lakóépületeiből a rendezvény után egy közel 3000 lakásos lakóparkot hoznak majd létre.

A 80 ezer fő befogadására képes Olimpiai Stadion külön említést érdemel. Az atlétikai számoknak helyet adó arénát úgy tervezték, hogy a Játékok után könnyen egy 25 ezres, hagyományos stadionná lehessen zsugorítani. Az építése is környezetbarát volt: tetőszerkezetének kétharmadát újrahasznosított acélból, illetve régi gázcsövekből alakították ki.

 

forrás: humusz.hu, zold.info, epiteszforum.hu, london2012.com, natgeotv.com, survive.hu

A rovat új hírei

Akár 140 évig is élhetnénk

Tavaly egy amerikai kutatócsoport 115 évben maximalizálta az ember élettartamát, de a Bar Ilan Egyetem tudósai szerint az öregedés ...

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Akár 140 évig is élhetnénk

Tavaly egy amerikai kutatócsoport 115 évben maximalizálta az ember élettartamát, de a Bar Ilan Egyetem tudósai szerint az öregedés ...

Ne vásárolj semmit! nap

Minden év november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi „Ne vásárolj semmit” napot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a ...