Így zajlik egy zöld olimpia 2.

Magazin

írta: Streit Nóra
2012/08/14

A fenntartható olimpiával foglalkozó cikksorozatunk második, befejező részében a verseny alatt és a tervek szerint többnyire az után is működő energiagazdálkodással, közlekedéssel, ételkínálattal és hulladékpolitikával kapcsolatos gyakorlatot szedtük csokorba.

Megújuló energiaforrások, csökkenő karbonlábnyom
A fenntartható olimpia egyik legsarkalatosabb pontja – az előzőekkel összefüggésben – az hogy miképpen sikerül minél „zöldebben” biztosítani a sportlétesítmények, lakóházak energiaigényét. Ehhez minél magasabb arányú megújuló energiaforrást igyekeztek alkalmazni a szervezők, a takarékoskodás érdekében számos innovatív módszert is bevetve.

Az Olimpiai parkban található energiaközpont például az olimpia, illetve a paralimpia idején is a park negyedének elektromosáram-ellátásáért felel, később pedig a környékbeli lakónegyedeket szolgálja, és oktatási központként is működik majd. A villamos energiát nap-és szélenergia segítségével állítják elő, míg a hűtő-fűtőrendszerek működtetéséhez biomasszát használnak. Az épületek teteje környezetbarát építésű, napelemekkel felszerelt, de esővízgyűjtőként is funkcionál. A Játékok alatt egy közműcég szennyvíz-újrahasznosítással gondoskodik az öntözésről és az olimpiai vécék öblítéséről.

A legötletesebb energiatakarékoskodási forma azonban a kinetikus energia bevetése volt. Az Olimpiai Stadiont és a nemrégiben megnyitott Westfield Stratford City bevásárlóközpontot ugyanis egy különleges járda köti össze, amely a lépések keltette mozgási energiát elektromossággá képes átalakítatni, akár 3 napig is tárolva azt. Az újrahasznosított gumi felületű járólapok – a tervezők szerint – lépésenként egy led izzó fél perces világításának megfelelő áramot állítanak elő.

Az idei olimpia egyik deklarált célja volt az is, hogy minél alacsonyabb legyen a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyisége a sportverseny alatt, ezzel is felhívva a figyelmet a klímaváltozás mind súlyosbodó problémájára. Ennek érdekében most először, már az olimpia és a paralimpia tervezés során igyekeztek megbecsülni a keletkező karbon-lábnyomot, majd a megvalósítás során minél inkább csökkenteni azt. Végül 47 százalékot sikerült lefaragni a szén-dioxid-kibocsátás mértékéből egy „átlagos” olimpiához viszonyítva, az energia-megtakarítás és a zöld áramellátás révén.

Te is légy aktív, válaszd a gyaloglást!
Az sem volt mellékes természetesen, hogy miként jut el a Játékokra érkező mintegy 9 millió néző a különböző helyszínekre. A szervezők a környezettudatos közlekedés érdekében hívták életre az Aktív Utazási Programot, amely az autókat kiiktatva teljes egészében a jól szervezett tömegközlekedésre, illetve a kerékpáros és gyalogos megközelítésre épít. A versenyekre kilátogatók ingyen használhatták érvényes belépőjegyükkel a helyi tömegközlekedést: a belvárosból 15 másodpercenként induló metrót vagy éppen az új, gázüzemű buszokat igénybe véve. A program nem titkolt célja az, hogy a londoniak – pozitív élményekkel gazdagodva – az olimpia után is válasszák előszeretettel a sétát, illetve a biciklizést mindennapi közlekedési formájukként.

Egészséges, helyi ételkínálat, zéró szeméttermelés
A londoni szervezőgárda a vendéglátást is igyekezett a fenntarthatóság irányába mozdítani, tették mindezt etikus, azaz fair-trade kereskedelemből származó változatos, egészséges ételkínálattal és elérhető árakkal. Az árusítóknak szigorú követelményeknek kellett megfelelniük, például csak biztonságos forrásból való, minimális környezeti hatást igénylő ételt kínálhattak, valamint ügyelniük kellett a minél kisebb mértékű, újrahasznosítható csomagolás alkalmazására is.

Fő elv volt továbbá a közelítőleg nulla szemétdomb-termelés, vagyis a verseny során keletkezett hulladék minél nagyobb fokú újrahasznosítása, amihez viszont az árusítókon kívül a vásárlók aktív közreműködésére is szükség volt. Ehhez segítséget jelentett a rendezvényen árult ételek és italok csomagolásán megtalálható piktogram, amely azt jelezte, hogy az adott terméket melyik konténerbe kell helyezni. Érdekesség, hogy még az egyébként nem újrahasznosítható szemét se veszik kárba, hiszen energia formájában fogják felhasználni, amely a háztartások áramellátásában segít majd.

A Játékok után
Véget ért tehát az eddigi legzöldebb olimpia, de a paralimpia még hátravan, amely közvetítéseit most már sokkal tudatosabban, a sportolókon kívül a helyszínekre is fókuszálva figyelhetjük. Az Olimpiai park átalakítása októberben kezdődik, és a tervek szerint 2013. július 27-én nyit újra ki, Erzsébet királynő olimpiai park néven. Az olimpiai falu bútorzatát és felszerelési tárgyait a Játékok után jutányos áron bárki megveheti. Egy-egy ágyhoz például 39,99 fontért (14 ezer forintért) hozzá lehet jutni, a ruhafogasokért pedig mindössze 20 pennyt (72 forintot) kell áldozniuk az érdeklődőknek, akik így „hazavihetik” az olimpiai életérzés és szellemiség egy kézzelfogható darabkáját.

A tervezettnél mintegy hatszor nagyobb költségvetésű, 11 milliárd fontra rúgó zöld olimpia megszervezése ugyan egyelőre veszteséges, de hosszú távon mindenképpen előnyt jelent London számára. Nemcsak a járulékos gazdasági haszon, hanem a fenntartható fejlődés irányába tett jelentős lépés miatt is, ami remélhetőleg csak egy folyamat elejét jelzi mind a rendezvényszervezés, mind a mindennapi, tudatos élet terén szerte a világban.

 

forrás: london2012.com, natgeotv.com, survive.hu, vilagszam.hu

A rovat új hírei

Akár 140 évig is élhetnénk

Tavaly egy amerikai kutatócsoport 115 évben maximalizálta az ember élettartamát, de a Bar Ilan Egyetem tudósai szerint az öregedés ...

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Akár 140 évig is élhetnénk

Tavaly egy amerikai kutatócsoport 115 évben maximalizálta az ember élettartamát, de a Bar Ilan Egyetem tudósai szerint az öregedés ...

Ne vásárolj semmit! nap

Minden év november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi „Ne vásárolj semmit” napot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a ...