Zöldülő foci: környezetbarát fejlesztések a labdarúgásban
Június eleje óta focilázban ég az ország és az egész kontinens. Az Európa-bajnokság apropóján kicsit körülnéztünk, vajon mennyire zöld a világ legnépszerűbb játéka.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) próbál haladni a korral, hisz az Európa-bajnokságok szervezése során már a fenntarthatóság is egyre fontosabb szemponttá válik. A franciaországi EB-n is számos erre utaló jelet fedezhetünk fel. A stadionok többsége napelemekkel van ellátva, a marseilles-i Vélodrome stadionban pedig emellett még kis szélturbinákat is felszereltek. A nizzai stadiont már eleve úgy tervezték, hogy legjobban ki tudják használni a természeti adottságokat, ezért úgy tájolták, hogy a lehető legtovább kapjon természetes fényt a játéktér és a stadion átszellőzése is a legjobb legyen. Az EB meccseinek otthont adó tíz stadionból hétben van esővíz gyűjtő rendszer, a Vélodrome stadionban pedig még a szennyvíz hőenergiáját hasznosító fűtésrendszert is kiépítettek. Mindegyik stadion elérhető tömegközlekedéssel, a Bordeaux-i stadion például a belvárosból átszállás nélkül, villamossal is megközelíthető. (Persze stadionok esetében nem újdonság a napenergia hasznosítása: például a 2012-ben átadott Belo Horizonte-i Mineirao is napelemekkel van ellátva, a tetőre szerelt egységek 1,4 MW-nyi energiát szolgáltatnak.
A labdarúgás háza táján számos új, a fenntarthatóságot szolgáló innováció is megjelent az elmúlt években. A nagy sportszergyártók is próbálkoznak új, környezetbarát technológiák bevezetésével már a profi sportban is. A Nike például újrahasznosított alapanyagokból készült mezt készített az Arsenal focicsapatának, míg az Adidas óceáni műanyag hulladékból gyártott cipőket.
Műtrágya helyett hínár és teafű
De nem csak a ruházat készülhet fenntartható módon, hanem a pálya is. Nagy-Britannia első természetes módon kezelt focipályája Gloucestershire-ben található. A Forest Green Rovers nevű csapat pályájának karbantartásához nem használnak vegyszereket és nitrogén-tartalmú műtrágyát. Ehelyett növényi alapú anyagokkal például komposztált teafűvel és hínár alapú műtrágyával gazdagítják a gyepet. Emellett pedig faszenet is adnak a fűhöz, hogy így biztosítsák a talajlakó baktériumok és gombák számára a megfelelő környezetet.
A klub vegyszer-mentes hozzáállása a mosodában is megmutatkozik, a csapat ruházatát foszfátmentes mosószerrel mossák. De a konyha is átesett a zöldítésen, ennek szellemében igyekeznek helyi és szezonális zöldségeket, gyümölcsöket használni, és a vörös húsokat, környezetvédelmi és egészségügyi megfontolásokból kihagyták a menüből.
A pálya füve egy telefonban kezdett új életet
A Manchester United az indiai Apollo gumigyárral együttműködve az Old Trafford sportkomplexumban olyan műfüves pályát alakított ki, mely 100 %-ban újrahasznosított anyagból készült. A pályához 2200 darab, összesen 10 tonnát nyomó gumiabroncsot használtak fel.
Bár az újrahasznosított abroncsok felhasználásával készült pályákkal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, az utóbbi időben ugyanis egyre többen vetik fel, hogy egészségkárosító hatásuk van. Épp ezért a Desso nevű cég 2020-ra szeretne olyan technológiával előállni műfüves pályáinak készítése során, mely 100%-ban megfelel a Cradle-to-Cradle vagyis a Bölcsőtől a bölcsőig tanúsítványnak. A C2C tanúsítvány lényege, hogy a gyártás során olyan anyagokat használnak, melyek nem károsak az egészségre és a környezetre és visszaforgathatók a biológiai vagy technikai körforgásba. A Desso emellett a profi kluboknál felszedett hibrid-füves pályáit is igyekszik újrahasználni iskolákban vagy amatőr kluboknál.
A gyep levágott füvét is fel lehet újra használni, például egy mobiltelefon elkészítésénél. Bármennyire is furcsán hangzik, ilyen mobil létezik. Az O2 Recycle mobiltelefonok - itt mutattuk be - teljes egészében frissen vágott fű, fa és újrahasznosított mobiltelefon alkatrészek felhasználásával készülnek. Egy telefonhoz több ezer fűszálat használtak fel, amit a délnyugat londoni Twickenham rögbi stadionban gyűjtöttek. A mobilkészülék házának fő összetevője ez, gombjait pedig a környékről származó fából készítették.
Nem csak gólt rúgnak, de energiát is termelnek a focisták
A riói szegénynegyedben, Morro da Mineira-ban létesült a világ első olyan focipályája, melynek áramtermelése teljesen tiszta forrásból történik, részben napenergia, részben pedig a focisták kinetikus energiájának segítségével. A műfű alatt ugyanis egy olyan érzékelő rendszer van beépítve, amely a focisták mozgásának hatására áramot termel. Amint a játékosok rálépnek a műfű alá elhelyezett téglalap alakú gumilapokra, mozgási energiát termelnek, ami eltárolódik egy akkumulátorban. A kinetikus panelek minden egyes lépéssel öt watt energiát termelnek másodpercenként. A napelemekkel kiegészített rendszer kb. tíz órán képes a pálya világítását működtetni. A rendszert fejlesztő brit Pavegen cég nem csak Brazíliában, de már Nigériában is épített hasonló pályát, egy lagosi tanárképző főiskolán.
A LED-technológia már elért a stadionokba is
Egy stadion világítása rengeteg energiát emészt fel. Épp ezért a Bayern München stadionjának homlokzatába 2015-ben 380 ezer energiatakarékos LED izzót építettek be. Az Allianz Aréna különleges fényjátéka ily módon 60%-kos energiamegtakarítást, és ennek megfelelően 362 tonnával kevesebb CO2-kibocsátást jelent a korábban használt hagyományos technológiához képest.
Az elmúlt egy-két évben egyre több helyen kezdenek el környezetbarát LED-technológiát alkalmazni a stadionok pályáinak világítására is, mint például a angliai Southhampton stadionjában. A klub az angol bajnokságban elsőként, 2014-ben kezdett el LED-világítást használni, nem sokkal később a Chelsea is követte őket. A korábban a LED reflektorok nem tudtak elegendő fényerőt biztosítani, ami a televíziós közvetítések miatt is problémát jelentett. Ma már ez nem gond. 2015-ben például a világ legnézettebb tévéműsorának számító Super Bowl döntőt is, először annak történetében, LED reflektorok mellett játszották a Phoenixi Egyetem stadionjában. A minőséggel sem a helyszínen, sem a tévé képernyők előtt nem volt probléma.