Kapocs a vallások között
Minden év szeptemberében, vagyis a nemzetközi teremtésvédelmi hónapban összefognak a világ egyházai az ökológiai egyensúly megőrzése érdekében. Itthon idén könyv is született a témában, Zöldellő Egyház címmel, amelyben nyolc, különböző vallást képviselő hazai egyházi méltóság - igen hasonló - álláspontját ismerhetjük meg az ember és a természet viszonyáról.
Zöldelő egyházakForrás: krisna.hu
A különbözőségek helyett a hasonlóságokra figyeljünk
Egy bizonyos vallási felekezethez tartozás megadhatja híveinek az identitást és a közösségi élményt, ugyanakkor a más hitrendszerektől való (kisebb-nagyobb fokú) elhatárolódással is jár. Ez utóbbinak enyhítésére - legalább egy hónap, illetve egy ügy erejéig -, illetve a minél szélesebb körű figyelemfelkeltés érdekében hívták életre 1989-ben az azóta is minden év szeptemberében megrendezett nemzetközi teremtésvédelmi hónapot, amely olyan mint a más-más egyházakhoz tartozók közös imája "a Föld, a környezet és az élővilág békéjéért".
Idén az Itt az idő a teremtésre (Time for Creation) elnevezést viseli a szeptember elsejétől október 4-ig tartó programsorozat, amelynek központi témája az ökológiai egyensúly megőrzése. Ebben az évben ráadásul a globális kezdeményezés az Egyházak Világtanácsának 10. közgyűléséhez is kapcsolódik, amelyet október-novemberben Dél-Koreában tartanak majd. (A helyszínválasztás nem véletlen: a szervezők ezzel is igyekeznek felhívni a figyelmet a béke és igazság köré épülő tematikára.)
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka - a világméretű kezdeményezés mellé állva - például körlevelet adott ki, amelyben rávilágít az ember felelősségére az ökológiai egyensúly megtartásában. De említhetnénk Nagy-Britannia egyházszövetségeit is, amelyek - az ENSZ által meghirdetett Vízügyi Együttműködések Nemzetközi Évéhez kapcsolódva - programot indítottak a víz felhasználásának igazságosabbá tételéről, míg a skót anglikán egyház a "Föld problémáira keres keresztény megoldást".
Vallás és környezetvédelem: a Zöldellő Egyház
Közel egy éves munka eredménye az az idén márciusban, a Ma & Holnap magazin kiadójának gondozásában megjelent interjúkötet, amelyben nyolc vallási felekezet képviselője osztja meg saját egyháza álláspontját a fenntartható fejlődésről, teremtett világunk megőrzésének fontosságáról és ennek eszközeiről. A Zöldellő Egyház címet viselő könyv - a kiadó első köteteként - a hasonló szellemiségű lap 2009-es vallás és fenntarthatóság mellékletének kibővítése igényéből született meg.
Az interjúk készítői a Vallástörvény által hivatalosan elismert egyházak közül kiválasztott nyolc vallási felekezetet – katolikus, református, evangélikus, zsidó, Hit Gyülekezete, iszlám, Krisna-tudatú Hívők Közössége és chanbuddhista - képviselők meglátásainak meglepő összecsengéseire figyeltek fel. Az egyházi vezetők egyaránt elítélik a XXI. század emberére jellemző pazarló attitűdöt, és válaszaik alapján abban is egyetértettek, hogy az ember feladata "a Föld benépesítése, a rá bízott természeti értékek és a teremtménytársak védelme, gondozása".
A nyugati, keresztény kultúrkörköz tartozók ugyanakkor - sajnos - a természeti javakra és a többi élőlényre hajlamosak úgy tekinteni, mint az ember alá rendelt, így kizsákmányolható dolgokra. A Krisna-tudatú hívők ezzel szemben azt vallják, hogy az ember nem felsőbbrendű, hiszen a reinkarnáció során számos - fejletlen és fejlett - alakban is élhetünk.
"Az egyházakban is új hajtások jelenhetnek meg"
A kötet egyik interjúalanya, Gáncs Péter evangélikus püspök a felelős életmódra törekvés egy lehetséges módjajaként böjtöt emelte ki a Vidékfejlesztési Minisztériumban helyet kapó tavaszi könyvbemutatón. „A böjt hat hétre meghatároz minket. Ugyanakkor kijelenthető, hogy felelősebben élnénk, ha 52 hétig tartana” - fogalmazott. A kötetben megerősítve látja annak a 2008-as előterjesztésnek a helyénvalóságát is, amelynek eredményeképp bevezették az évenkénti – ökumenikus – Teremtés Ünnepe hetet. Az evangélikus püspök egyháza reformer szemléletét is kiemelte: „Sokan úgy tekintenek ránk, mint korhadó, öreg fákra, de ez a könyv feltételezi a címében, hogy az egyházakban is új hajtások jelenhetnek meg, jövőnk és küldetésünk van".
Fenntarthatóság és vallás a gyakorlatban
Sölétormos Jenő, Krisna-völgy alapítója és volt elnöke a fenntarthatóság gyakorlati megvalósítását hangsúlyozta, aki azon fáradozik, hogy az önfenntartó gazdaságuk 20 évnyi tapasztalatát másoknak is átadják. Eredményeik figyelemreméltóak: a közösség ökológiai lábnyoma 60 százaléka a magyar átlagnak, míg a GDP-je másfélszerese....
Végül egy örökérvényű igazság Subhail Mohamed Eisa iszlám hitoktatótól, aki az összes interjúalanynak utolsóként feltett kérdésre, mely szerint ha minden ember vallásos lenne, sokkal kevesebb probléma lenne-e a világon, a következőt válaszolta: „a baj ott kezdődik, amikor az ember túlzásba esik. Vagy teljes mértékben elfordul a vallástól, vagy annyira elvakult lesz, hogy a fanatizmus elhatalmasodik rajta, és akkor a többi embert levegőnek fogja nézni. Egyik véglet sem jó, egyik sem Isten útja.”
