Ferenc pápa és a környezetvédelem
Hogy mekkora a Vatikánnak a világ működésére gyakorolt befolyása, pusztán találgathatunk. Annyi biztos, hogy a katolikus egyház még mindig sok szálon szól bele a világ folyamataiba. De vajon mennyit tehet egy ilyen nagyhatalmú intézmény feje a környezet védelméért?
Ferenc pápaForrás: en.wikipedia.org
Szerző: Agência Brasil
Pozitív fejlemény, hogy az előző pápák egyre inkább környezettudatosan gondolkodtak és próbálták ennek fontosságára a hívők és a világi vezetők figyelmét is felhívni. Szerencsére a jelenlegi Ferenc pápa sem szeretne kilógni a sorból, elődei nyomdokaiba lépve fontosnak tartja a természet védelmét. Környezettudatos elköteleződése már korábban ismert volt, hisz a beiktatási szentmisében az embert a teremtés őrének nevezte, Isten természetben feljegyzett tervének őrzőjeként utalt rá. Környezet iránti elköteleződését bizonyítja a legújabb hír is, miszerint a környezetvédelemről enciklikát ír, melynek fő témája a környezet védelme, a klímaváltozás, és annak szegénységre gyakorolt hatása. (Az enciklika, mint kifejezés a római katolikus egyház fejének egy meghatározott témát feldolgozó körlevele.) A zöld enciklika a tervek szerint 2015 elejére készülne el és ez lesz Ferenc pápa első saját körlevele.
A pápa környezetvédelem iránti elköteleződéséről egyébként névválasztása is sokat elárul. A Jorge Mario Bergoglio néven született egyházfő maga választotta a pápai Ferenc nevet, ami sokak szerint utalás a természet és ökológia védőszentjére, Assisi Szent Ferencre.
Nem értékeljük azt, ami körülvesz minket
A beavatási beszéde óta is többször tért vissza a környezetvédelem fontosságára. Kifejtette, hogy szükség van a környezetnek gondozására és a törődésre, felszólította az embereket, hogy felelősséggel kezeljék a világot, alakítsák együttesen egy szép kertté, hogy az mindenki számára lakhatást biztosítson. Ugyanakkor kifejezte rosszallását is, miszerint az emberiséget inkább az uralkodás, kizsákmányolás és a birtoklási vágy vezérli. Nem értékeljük és nem törődünk a környezetünkkel, nem úgy tekintünk rá, mint egy áldott ajándékra, amiről gondoskodnunk kell. Mély sajnálatát fejezte ki, hogy már nem gyönyörködünk a teremtés ajándékában, a természetben, ami számos öröm forrása lehetne.
A természet sosem bocsát meg
Az egyházfő fontosnak tartja a humán ökológia és a környezeti ökológia összekapcsolását is. Ilyen például a szemét kezelési kultúránk újragondolása, valamint a gazdasági és pénzügyi területen való etikusság megjelenésének fontossága. A tavaly novemberi fülöp-szigeteki tájfun kapcsán vészjóslóan szólt, miszerint Isten mindig megbocsát, mi emberek néha tudunk megbocsátani, de ha a teremtett természetet bántalmazzák, az sosem bocsát meg.
Okolható az Egyház a jelenlegi állapotokért?
Ha összehasonlítjuk más világvallás környezetünkért tett törekvéseivel a Katolikus Egyház tevékenységét, akkor kiderül, hogy jócskán alulmarad más vallások nézeteivel és rendelkezéseivel szemben. Míg a Buddhizmus közismerten minden élőlény iránt tiszteletet tanúsít, addig a Katolikus Egyház az elmúlt évszázadokban az ember központú világnézet kialakításába fektette energiáit. A Krisna-tudatú hívők például törekszenek a fenntartható életvitelre, a Buddhizmus pedig segítette a környezetvédelmi etika kialakulását, ezzel szemben a katolikus kereszténység kifejezetten rontotta a nyugati kultúra természethez való hozzáállását. Egy 1967-es széles körben elismert tanulmány, az "Ökológiai válságunk történelmi gyökerei" szerint, a világ leginkább emberközpontú vallása a nyugati keresztény vallás, ami cseppet sem segítette a természet érintetlen megóvását, mondhatni inkább feljogosította az embereket az erőforrások ész nélküli kiaknázására.
Lesznek igazi zöld reformok?
A környezetvédők optimistább csoportjai Ferenc pápától átütő újításokat várnak a természetvédelem területén és remélik, hogy paradigmaváltást fog hozni az egyház környezetvédelmi megközelítésében az új enciklika. Erre nem csak a természet védelme szempontjából, de a Katolikus Egyház hírnevének "erősítése" miatt is szükség lenne. Szerencsére a környezetvédelem és az ökotudatosság egyre népszerűbbé kezd válni a világban, remélhetően tehát a Vatikán is felismeri időben, hogy a világvezető vallásnak bizony "zöldülnie" kell.
Kép forrása / Szerző: Agência Brasil
