"Vajon mennyire vagyunk felnőttek?" - Zöldunió interjú Molnár Csabával
Magyarország első közösségi bankja, a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatójával beszélgetett a Zöldunió vezetője etikus bankolásról, közösségről, a pénz értékteremtő képességéről.
"Vajon mennyire vagyunk felnőttek?" - zöldunió interjú Molnár CsabávalForrás: zöldunió
Molnár Csaba, Közösségfejlesztési igazgató - MagNet BankForrás: zöldunió
Molnár Csaba, Közösségfejlesztési igazgató - MagNet BankForrás: zöldunió
Zöldunió: www.zoldunio.huForrás: zöldunió
Szerző: zöldunió
Zöldunió (ZU): Mit jelent, ha egy bank közösségi?
Molnár Csaba (MCs): Alapvetően tágabban értelmezzük a hatáskörünket és a felelősségünket. Aktívan keressük, hogy menedzsmentként - tulajdonosokként, vagyis vezetőként - milyen módon tudunk pozitív gazdasági, társadalmi és környezeti hatást előállítani, támogatni. Megoldásokat keressük arra, hogy miként aktivizáljuk, hogyan vonjuk be azokat a közösségeket, akik - akár munkatársként, akár ügyfélként, akár más partnerként - hasonló értékek mentén kapcsolódnak hozzánk. Így gyakran a gazdasági profitot hozó termékek, szolgáltatások és a “szívmelengető” közös értékeket hordozó projektek közötti határok elmodósnak.
ZU: Például?
MCs: Például ilyen a hajléktalanokat segítő Adj Meleget! program, mely egyik munkatársunk ötlete volt. Minimális ráfordítással nagy eredményeket ért el ez a kezdeményezés. Évről évre számos hasonló kezdeményezésünk van, ami mögé beáll akár az egész szervezet is, informatikával, fejlesztéssel, kommunikációval... A jó ötletek megvalósulását a szervezeti hierarchia nem szabad, hogy korlátozza; a vállalati kultúránk számára is jó, ha ezeket támogatni tudja.
ZU: Mondhatjuk, hogy a Közösségi Adományozási Program (KAP) az alfája és omegája az egész közösségi jellegnek?
MCs: Talán meglepő, de nem (mosoly). Inkább csak az előszobája. A KAP két fontos dolgot mutat meg a közösségi bankról: - Egyrészt az átláthatóságot, miután megmondjuk az ügyfeleinknek, hogy mennyit kerestünk “rajtuk” ami alapján ők döntenek a rajtuk kimutatott teljes banki profit 10 százalékáról. - Másrészt a proaktivitás, bevonás fontosságát, mert így nem mi döntjük el, hogy milyen civil ügy szimpatikus, vagy preferált, vagy épp minek lenne jó marketingértéke, hanem az ügyfeleink döntenek a társadalmi ügyek támogatásáról. A sok-sok különleges közösségi banki ügyféljogon keresztül tehát részvételre, bevonódásra buzdítjuk ügyfeleinket, a teljes közösséget.
Molnár Csaba, Közösségfejlesztési igazgató - MagNet BankForrás: zöldunió
| A Közösségi Adományozási Program keretein belül a bank tulajdonosi köre minden évben lemond az adózott eredmény 10%- áról, majd feljogosítja az ügyfeleket, hogy ezzel segítsék a programban résztvevő civil szervezeteket. Így – hazánkban példa nélküli módon – a MagNet Bank ügyfeleinek lehetősége nyílik arra, hogy számukra fontos célokat támogassanak, saját bankjuk profitjából. |
És hogy ez miért is csak egy előszoba? Mert ez önmagában pusztán filantrópia. Arról szól, hogy miként adjuk vissza a megtermelt profit egy részét. A lényeg, ami a jelképes előszobából nyílik, ami egy közösségi bankban igazán fontos: a “HOGYAN termeljük meg a profitot” kérdés - Azaz, a profitszerzésben milyen termékek, szolgáltatások, milyen rejtett árazások, milyen marketing tevékenységek jelennek meg; ezek a banki termékek és szolgáltatások valóban jobbá teszi az életünket, vagy építik, fejlesztik a környezetünket? Vagy csak ígéretekkel csábítanak minket? („Ingyenes” termékek, luxusigények kielégítése sokadik hitelből...)
ZU: Portfólió és stratégia?
MCs: Igen. A Virgin birodalom vezetőjét, Richard Bransont szívesen idézem előadásaimban: “Business must be part of the solution, not the problem” vagyis - „Az üzlet megoldásokat, ne további (társadalmi) problémákat gyártson”. Tehát már alaptermékek és az alapstartégia szintjén is fel kell mérni a tevékenységünk társadalmi hatását. (Amennyiben felelősen szeretnénk működni.) Ehhez néha radikálisan, fundamentálisan kell megváltoztatnunk alapparadigmáinkat. Gyermekkorunkban például monopoly-t játszottunk - ami egy elég egyszerű és énközpontú szereptanulás, hiszen minden elénk kerülő tárgyat, üzletet meg kell szereznünk, tulajdonolnunk kell, hogy azután a többieket mihamarabb meg is sarcolhassuk. - Ez mindenképp a múlt.
Nálunk az adományozási programban például az is fontos, hogyan változik meg a gondolkodásunk arról, hogy a sok kisebb összegről szóló egyéni döntés az alapja annak, hogy végül a teljes profit 10% - vagyis így több tízmillió forint kerüljön szétosztásra évről-évre a civil szervezetek között. Ügyfeleink megtapasztalhatják, hogy erre csak ők tudnak hatni, mi a keretrendszert adjuk, de élővé vagy működővé ők maguk teszik ezt.
Margaret Mead szavaival: „Soha ne kételkedj abban, hogy egy kis csoport gondolkodó, céltudatos ember képes megváltoztatni a világot. Valójában ez mindig is így történt.” - Remek lenne ezt más szinteken is viszontlátni.
Például a demokrácia egy ilyen aktív “piactér” is lehetne, ahová nem 4 évente mennénk el egyszer meglátogatni azt, hogy behúzzunk egy x-et, hanem ahol nap mint nap kifejezzük a véleményünket, döntünk felelősen, vállalunk aktív szerepet akár a gyerekeink iskolájában, akár a egy zöld parkban vagy játszótéren.
ZU: Felnőtté válás
MCs: Pontosan. Ehhez viszont szükséges nagyobb időtávokban gondolkodnunk, és az Én határainkon lazítanunk, tágítanunk kell. - Hogy mások is beleférjenek. Figyelembe veszem-e a másikat - nem csak a közvetlen környezetem, hanem akár az unokáim vagy a bolygó szempontjai alapján is tudok-e döntést hozni arról, ami azt gondolom jó (nekem is). Ez a felnőttség, amit mondtál, ez maga is egy fontos “kulcs”. - Vajon mennyire vagyunk felnőttek e téren?
ZU: Társadalmi hasznosságra is gondolsz.
MCs: Arra is.
ZU: Olvastam, hogy a hitelbírálati szempontjaitok között a klasszikus mutatók mellett az is fő aspektus, hogy a projekt cél társadalmilag hasznosnak tekinthető-e...
MCs: Korábban megjelöltünk 7 szférát, melyekről úgy gondoltuk hogy ma Magyarországon fontosabbak, pl. hogy a megújuló energia szektor, vagy hogy az egészségügy fejlődjön. - Ezekben szeretnénk sokkal aktívabban hitelezni. És egyúttal megjelöltünk negatív szférákat is, ahol nem szeretnénk hiteleket nyújtani, ilyen pl. a dohányipar.
| A MagNet Bank által támogatott főbb hitelcélok, területek, szférák: Biogazdálkodás; Környezet- és természetvédelem; Zöld engergia; Munkahely- teremtés; Kutatás és fejlesztés; Egészségügy és szociális ellátás; Kultúra és oktatás; KAP - Civil támogatási alap |
Elindultunk a pozitív szűrőkkel ahol proaktívan keresünk kiemelt területeket. Például a naperőműparkok finanszírozásában 2016-ban 10%-os volt a piaci részesedésünk; vagy szinte csak mi finanszírozunk magyar filmeket, akárcsak alapítványi iskolákat (például Waldorf iskolákat); és igen sok civil szervezetet így is támogatunk. - Több olyan szféra van, melyek pusztán közgazdasági szemmel nézve kevéssé hitelképesek, pozitív társadalmi vagy környezeti hatásuk miatt mi mégis finanszírozzuk őket.
Egy-egy ilyen pozitív társadalmi projekt hatásait vizsgálva, és annak tanulságaiból kiindulva most nagyobb fejlesztésbe fogtunk, és az alapjaiban a „triple bottom line” elvek szerinti teljesülés vizsgálata mellett (mennyire fenntartható gazdaságilag, társadalmilag, környezetileg az adott tevékenység), ma épp azon dolgozunk, hogy egy korrekt ágazati besorolást is kidolgozzunk, górcső alá véve magát a rendszert, az alapterméket / alapszolgáltatást.
ZU: Például?
MCs: Például adott egy képzeletbeli energiaital-gyártó, amely hátrányos helyzetű régióban munkahelyeket teremt, mondjuk megváltozott munkaképességű embereket is foglalkoztat, szelektíven gyűjti és hasznosítja újra a hulladékot, tehát a működése társadalmilag is felelős, és nagyon zöld. - De ettől még magát az alapterméket is vizsgálnunk kell, fel kell tennünk a kérdést: hogyan vesszük figyelembe, miként értékeljük, a rendszeres energiaital fogyasztás hatását a gyártó fő célcsoportjára, a fiatalokra? (Amely italok akár 20 kanál cukrot is tartalmazhatnak, a magas koffein és taurin mellett.) - Ez egyfajta saját Magnetes Social Impact Scoring rendszer lesz.
Jelenleg egy külső partner bevonásával dolgozunk ezen az új mérési metóduson: kombináljuk az önbevallást egy olyan big data elemzési rendszerrel, mely a KSH adataitól kezdve a regionális foglalkoztatási adatokon át akár még az ágazati vízhasználatot is figyelembe tudja venni. Amellett, hogy ez sokat lendíthet a hitelbírálatunkon, úgy gondoljuk, hogy a társadalmi hatás mérése szerepet játszhat a vállalatok szemléletváltásában is. Biztosan lesznek olyan vállalati ügyfeleink, akik megkérdezik maguktól - „Miért is ilyen fontos ez a MagNet banknak?”; - „Lehet, hogy jobb finanszírozási ajánlatot kapunk a banktól, ha foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel?” - Így ez nem csak nagyon komplex, de igazán izgalmas projekt is egyben.
Molnár Csaba, Közösségfejlesztési igazgató - MagNet BankForrás: zöldunió
ZU: Összefoglalva tehát, közösségi bankként nagyon fontos számotokra a profit optimalizálása, ám ez nem egyenlő a maximalizálásával?
MCs: Igen. Ha valaminek a társadalmi hatása egyértelműen negatív, akkor nem megyünk abba az irányba tovább. - Így pl. nem is lesz olyan hitelkártyánk, amely nem transzparensen vagy korrekten van beárazva, de a jogelőd bankunk épp ilyen okokból nem adott sok éven át ügyfeleinek olcsó svájci frank hitelt. (Amit azért abban az időben az ügyfelek igencsak nehezményeztek.)
ZU: Ha már a svájci frank hitelt említetted, kanyarodjunk rá a bizalomra. A 2008-as pénzügyi válságra még rátett egy lapáttal a deviza hitelezés. Mennyi idő kell szerinted, hogy az emberek újra bízzanak a bankokban? Hogy visszatérjen az a szemlélet, hogy igen, Ő az én partnerem, és abban tevékenykedünk közösen, hogy elérjem az adott célomat.
MCs: Az átlagember (már ha ez értelmes kategória), aki rosszul járt az elmúlt években, de most kap egy nagyon jó banki ajánlatot, igen kényelmes és olcsó (akár teljesen ingyenesnek hirdetett) szolgáltatást, nos szerintem ő hamar elfelejti az előzményeket, mert ezek az azonnali szükségletei újra kielégülhetnek.
Pedig azt gondolom jobb lenne, ha minél többen fenntartanák ezt a piaci nyomást, amíg a piaci szereplők (például a hagyományos kereskedelmi bankok) gondolkodása alapjaiban meg nem változik (most épp Észak-Amerikában a Dakota Pipeline megépítésének ellenzői hívják bojkottra a betéteseket, arra, hogy vegyék ki a pénzüket az ezeket az olajtársaságot finanszírozó bankokból). Egy sor üzleti szereplő még ma is nagyon rövidlátó, gyors profit, vagy üzleti mutató javulás, vagy magasabb, azonnali bónuszkifizetés reményében, bármilyen új átláthatatlan termékajánlattal, marketingígérettel előáll, csak hogy sokkal jobb jövedelempozícióba juthasson. Erről nekem egy gyerek képe jut eszembe, aki kontroll nélkül tömi magába a cukrot, mámorító boldogságot átélve, miközben azt gondolja; neki ne mondják meg, hogy mi lesz majd 20 év múlva a fogaival, a vércukor szintjével vagy az érrendszerével...
Természetesen az ilyen szemléletű vállalatvezetéssel szembeni fellépéshez kell az a tudatos ügyfélréteg is, amely presszió alá helyezi ezeket a vállalatokat, hogy azok is gondoljanak a jövőnkre, termékeik fejlesztesésénél és piacra dobásánal vegyenek figyelembe társadalmi, környezeti szempontokat, hatásokat is.
Ennek a tudatos ügyfélrétegnek a hiányában jelenleg az alapszemlélet talán nemigen vagy csak nagyon lassan fog megváltozni, jön egy-egy régi-új termék vagy kényelmi funkció, amit aztán újra megszeret a tömeg. - Így felejtődik el az előző csínytevés, vagy épp egy óriási nagy piaci baklövés.
ZU: Konkretizáljunk.
MCs: Például amikor egy „ingyenes” hitelkártya ajánlatot kapok, akkor ne arra építsen a pénzintézetem üzleti modellje, hogy egy átlagügyfél milyen gyakran esik késedelembe, így hát majd én is hirtelen sok ezer forintot fizetek be extrán, a nehezen követhető határidőkből adódó megcsúszás okán. Vagy, hogy a limitemelésekkel eljussak arra a pontra, ahol már nehéz lesz tartanom a fizetési határidőket... Ezeket nem tartom fair termékeknek.
ZU: Ha több közösségi bank lenne világviszonylatban, akkor szerinted jobb lenne a pénzügyi szektor?
MCs: Sok minden változhatna, de nem csak a pénzügyi szektorra lenne hatással, hanem a pénzhez kötődő elégedetlenséget, frusztrációt is megváltoztathatná. Úgy gondolom nagyon sokan kissé kibillenten viszonyulunk a pénzhez: Ha túl sok van, az a rossz: agyonnyom, minden figyelmünket, energiánkat leköti a kezelése. Ha túl kevés van, az is nagyon rossz persze. Gyakran válik (élet-) céllá a mennyiségének növelése. De mi lenne, ha eszközként látnánk, hogy általa mit érünk el? Nyilvánvaló-e, vagy érdekes-e számunkra az a hatás, ahol és amire költjük - vagyis vásárlásainkkal közvetve kiket támogatunk, kiket is juttatunk bevételhez, profithoz? És amikor nem költjük, hanem megtakarítjuk, - számít-e nekünk, hogy a bankba tartott pénzünkből milyen vállalatok, ügyek jutnak forráshoz, virágoznak, fejlődnek általa?
A pénz önmagában semleges, nem rossz. Egy nagy társadalmi konszenzussal elfogadott szimbólum, amely mögött maximális a bizalom. Mi magunk tesszük jóvá, vagy rosszá, aszerint, hogy személy szerint hogyan látjuk, miként kezeljük. Talán egy ideálisabb világban a bankok is transzparens csatornák lennének, amelyek társadalmi szempontok szerint is áramoltatják, keringetik, fektetik be a pénzt, gazdasági haszon mellett, társadalmi értékeket is létrehozva. Ennek köszönhetően a pénzhez fűződő viszonyunk is változhatna.
ZU: Nemrégiben adtatok hírt arról, hogy az Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetségének (GABV) tagsága bővült Veletek...
MCs: Ez számunkra egy nagyszerű lehetőség, mindemellett nagy megtiszteltetés is. Magyarországon ennek nincs jelentős hírértéke, nemzetközi értelemben annál inkább. Piaci eszmecserét, inspirációt legjobb gyakorlatok megosztását is jelenti ez a többi tagvállalattal, értékalapú bankkal.
| A Global Alliance for Banking on Values (GABV) egy nonprofit szervezet, amely közös értékek mentén működő független bankokat és takarékszövetkezeteket tömörít világszerte. A 2009-ben alapított közösség mára 39 pénzintézetet számlál, melyek Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában, Észak- és Dél-Amerikában, illetve Európában egyaránt megtalálhatók. A tagok összesen 24 millió ügyfelet szolgálnak ki több mint 42 ezer munkavállalóval, az általuk kezelt eszközök értéke pedig meghaladja a 110 milliárd dollárt. A MagNet Bank kétéves megfigyelőstátuszt követően csatlakozhatott a GABV-hoz, amely során számos területen kellett bizonyítania elköteleződését az értékalapú bankolás iránt. A GABV ugyanis komoly feltételeket szab a tagbankká váláshoz: a pénzintézeteknek a validációs folyamat során számot kell adni a transzparens és felelős működés számos aspektusáról és az általuk létrehozott értékekről. |
ZU: Nem konkuráltok egymással? Úgy tudom vannak olyan GABV tagok, melyek azonos piacokon működnek.
MCs: Igen jó közösségről van szó, a bankok között aktív, élő kapcsolatok vannak. Nem versenyzünk egymással, hanem adott értékek mentén, közösen dolgozunk egy élhetőbb, szerethetőbb és fenntarthatóbb világért.
Zöldunió: www.zoldunio.huForrás: zöldunió
Szerző: zöldunió
Az interjút a Zöldunió vezetője, Kiss Ádám József készítette.
Az eredeti interjúírás az alkalmazott fotókkal együtt ide kattintva letölthető (a letölthető állomány a sajtó számára tartalmazza a vonatkozó felhasználási feltételeket).
Hirdetés (X)
