Magyarország 2019-ben június 14-én érte el a túlfogyasztás napját!
Ma a világ népességének 80%-a olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, a Föld éves tartalékai már június 14-én kimerültek volna 2019-ben.
A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja - az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" erőforrásait az emberiség számára. Idén arra is fény derült, hogy mikor van az európai túlfogyasztás napja - ez május 10-ére esett -, az országonkénti bontásból pedig kiderül: Magyarország június 14-én érte el a túlfogyasztás napját, korábban, mint tavaly, akkor ugyanis még június 20-ára esett ez a nap.
Vagyis ha a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint mi, magyarok, akkor az emberiség fogyasztása június 14-én lépte volna át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni, és több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket.
"Bár az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül magas. A legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztásunk jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát - ez olyan erdőterületet jelent, amely ahhoz szükséges, hogy a kibocsátott üvegházhatasú gázokat elnyelje. Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani" - mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője.
Veszélybe kerültek a természeti kincsek
Túlzott fogyasztásunk következményeként azonban természeti értékeink veszélybe kerültek, és ez alól hazánk sem kivétel. Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának jó az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ezáltal pedig a biológiai sokféleség is nagymértékben csökkent.
Bolygónk és közvetlen környezetünk egészségétől azonban a saját létünk is függ: globálisan a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában.
Ma a világ népességének 80%-a olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani
Az országonkénti lista élén az alábbi országok állnak:
- Katar (tavaly óta), ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját;
- Luxemburg, mely tavalyelőtt még első helyen állt (február 16.);
- Az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.);
- Bahrein (március 10.);
- Kuvait (március 11.)
A lista másik végén vannak azok az országok, akik ennél sokkal jobban teljesítenek, és december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját, néhány példa:
- Marokkó;
- Indonézia;
- Niger;
- Mianmar;
- Kirgizisztán
Persze vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, ilyen például:
- Eritrea;
- Burundi;
- Kongói Köztársaság;
- Banglades;
- Madagszkár
A fenntarthatóságra mindenkinek törekednie kell: a kormányoknak, döntéshozóknak, vállalatoknak és az egyéneknek egyaránt. Magánemberként már kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük a Föld természeti értékeit.
"Húsfogyasztásunk mérséklése, az egyszer használatos műanyagok kiiktatása, a szezonális étkezés mind olyan apró tippek, amelyek komfortérzetünket nem csökkentik, környezetünknek és pénztárcánknak azonban hosszú távon kedveznek" - mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
Bővebb információ a fenntartható életmódról ide kattintva érhető el.
Kép forrása: Flickr, Szerző: Christopher Dombres