Egy olajban gazdag ország rendezheti jövőre a COP29 klímacsúcsot
A nemrég Hegyi-Karabah-ot megszálló Azerbajdzsán nyerte el a kelet-európai országok támogatását. A döntést többen azért is tartják aggályosnak, mert az azeri köztársaság olaj- és gáztermelő, valamint az OPEC+ tagja.
A döntés, amely feloldja a hónapok óta tartó geopolitikai patthelyzetet azzal kapcsolatban, hogy hol kerüljön megrendezésre az ENSZ következő éves klíma-csúcstalálkozója, gyorsan ráirányította a figyelmet Azerbajdzsán olajtermelésére és emberi jogi helyzetére, különösen a Hegyi-Karabah Köztársaságban történt incidensre. Az önállóként működő, de államiságát nemzetközi viszonylatban vitatott és szuverenitását el nem ismert Hegyi-Karabah-ra Örményország és Azerbajdzsán is régóta saját területeként tekint. 2023 őszén Azerbajdzsán villámháborúban megszállta Hegyi-Karabah-ot, az örmény kormány állítása szerint október elejére szinte az egész ország (körülbelül 110.000 fő) lakossága elmenekült, többségük Örményországba. Hegyi-Karabah 2024 január 1-től hivatalosan újra Azerbajdzsán részévé válik. A Freedom House amerikai civil szervezet országjelentése Azerbajdzsánt tekintélyuralmi rezsimként a "nem szabad" kategóriába sorolja.
A csúcstalálkozó soros elnöksége jövőre Kelet-Európába kerül, a helyszínre vonatkozó döntés pedig eleve nem volt egyszerű, hiszen a COP28 tárgyalásain jelen lévő közel 200 ország egységes jóváhagyására volt szükség. A helyzetet a Reuters és több sajtóorgánum is geopolitikai patthelyzetként jellemzi, ugyanis:
- Az EU-tagsággal nem rendelkező Azerbajdzsánnak a Hegyi-Karabah-i incidens óta megromlott a kapcsolata néhány nyugati országgal.
- Az egymással ellenségeskedő két szomszéd állam, Örményország és Azerbajdzsán megvétózták egymást.
- Az ukrajnai háború kapcsán az Oroszországot sújtó EU szankciók miatt Moszkva közölte, megvétózza az Európai Unió bármely országa által benyújtott pályázatot.
Ezt követően a COP29 helyszínére vonatkozó döntést el is halasztották. A pályázat elnyerése érdekében Azerbajdzsán végül olyan megállapodást kötött régi ellenfelével Örményországgal, amely biztosította, hogy nem kell tartaniuk az örmények vétójától. Örményország és Bulgária hivatalosan visszavonta a pályázatát, így a 23 országot tömörítő kelet-európai csoport végül Azerbajdzsán mellett foglalt állást. A döntést már megszavazták a COP teljes plenáris ülésén is, így az Emírségek után a jövő évi csúcstalálkozót is egy jelentős olaj- és gáztermelő országban rendezik meg, mely egyúttal OPEC+ tag is. Bár az esemény házigazdájáról általában évekkel korábban döntenek, hogy az országoknak legyen idejük felkészülni, Azerbajdzsán közölte, fővárosa Baku készen áll a jövő évi COP29 éghajlat-változási csúcstalálkozó házigazdájaként.
Bakuról egyébként már korábban is adtunk hírt, 2019-ben az UNESCO világörökségi bizottsága ott tartotta soros ülését.
Az UNFCCC weboldala még nem frissült, azonban az IISD oldalán már publikálták a COP29-el kapcsolatos eddigi nyilvános információkat: "Az ENSZ 2024. évi éghajlat-változási konferenciája (UNFCCC COP 29) 2024 novemberében kerül megrendezésre. A konferencia magában foglalja a részes felek konferenciájának 29. ülését (COP 29), a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló COP 19. ülését, valamint a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló COP hatodik ülését, amely többek között az első fokozott átláthatósági keret és a finanszírozásra vonatkozó új kollektív számszerűsített cél befejezése céljából fog összeülni. A tudományos és technológiai tanácsadásért felelős kisegítő testület és a végrehajtásért felelős kisegítő testület 61. ülésére is sor kerül." Időpont: november 11-22. Helyszín: Baku, Abseron, Azerbajdzsán. Weboldal: https://unfccc.int/calendar/events-list
Forrás: Reuters, Euronews
Kép forrása: SPC - UNFCCC