A COP28-on történelmi megállapodás született! - Összefoglaló az ENSZ 28. klímacsúcsáról
Az ENSZ eddigi legnagyobb nemzetközi klímakonferenciáján a világ vezetői új megállapodást kötöttek az éghajlatváltozás kezeléséről. A megállapodás a fosszilis tüzelőanyagok "végének kezdetét" jelzi.
COP28Forrás: www.flickr.com
Szerző: Christopher Pike - UNFCCC
Ez volt az első alkalom, hogy az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozója azzal a felhívással zárult: foglalkozzanak az éghajlati válság fő okával. És bár a dubaji elnökség épp ezért nevezi "történelmi jelentőségűnek", a konferencia - amellett, hogy az ott született megállapodás elismeri az üvegházhatású gázok kibocsátásának mélyreható, gyors és tartós csökkentésének szükségességét - több szempontból is mérföldkőnek számít: Egyrészt a találkozóra közel 100.000 politikus, diplomata, újságíró és kampányoló regisztrált, így ez volt az eddigi legnagyobb részvételű COP. Másrészt - és valójában emiatt aposztrofálhatjuk történelmi jelentőségűként a 28. klímacsúcsot - az országok először állapodtak meg abban, hogy "az energiarendszerekben el kell térni a fosszilis tüzelőanyagoktól".
Fontos megjegyezni, hogy a megállapodás - többek közt - a házigazda Egyesült Arab Emírségek érdekeivel még ha nem is megy szembe, nem igazán harmonizál, hiszen a világ 10 legnagyobb olajtermelő országának egyike, így, ahogyan azt a szakértők "megjósolták", az eseményt a fosszilis tüzelőanyagok körüli viták uralták.
Hogy a COP28 mégis képes volt - részben - elérni célját, azaz hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) alapján valamennyi fél elfogadta a megállapodást és az ahhoz kapcsolódó jogi döntéseket, ahhoz nagymértékben hozzájárultak az alábbiak:
- Tény, hogy a világ kritikus helyzetben van a globális felmelegedés és az egyre súlyosbodó éghajlati katasztrófák miatt. A szélsőséges időjárási jelenségekkel teli 2023-ban ismét számos éghajlati rekord dőlt meg. Például a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) októberi megállapítása szerint 2023 első kilenc hónapjának (január-szeptember) globális átlaghőmérséklete 0,52 Celsius-fokkal magasabb, mint a 1991-2020-as átlag, és 0,05 Celsius-fokkal magasabb, mint a 2016-os kilenc hónap átlaga, amely jelenleg (még) a legmelegebb naptári évnek számít a feljegyzések szerint. 2023 január és szeptember között a globális átlaghőmérséklet 1,4 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1850-1900-as iparosodás előtti átlag. A 1,5 Celsius-fokos határérték eléréséhez szükséges cselekvési ablak tehát gyorsan szűkül, melyet az ENSZ is megerősített.
- Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentését bő egy héttel a klímacsúcs előtt tették közzé. A jelentés megállapítja, hogy a Párizsi Megállapodás keretében tett jelenlegi vállalások nem elégségesek, az iparosodás előtti szinthez képest 2,5 - 2,9 Celsius-fokos felmelegedésre lehet számítani még ebben az évszázadban, ezért sürgősen fokozni kell az éghajlatvédelmi intézkedéseket.
- Az EU már az esemény előtt bejelentette - a világon elsőként - hogy a szén, a kőolaj és a földgáz globális felhasználásának a fokozatos megszüntetését célzó megállapodást fogja szorgalmazni.
- Házigazdaként ellentmondásos személyt választottak, hiszen az esemény Dubai-ban került megrendezésre, elnökévé pedig Sultan al-Jabert-et nevezték ki, aki az állami olajvállalat vezérigazgatója és egyben a Masdar megújuló energiával foglalkozó cég elnöke is. Talán még az esemény előtti botrány is segíthette a megállapodást, ugyanis a BBC-nek kiszivárogtatott dokumentumok azt sugallták, hogy az Egyesült Arab Emírségek új olaj- és gázüzletek megkötésére kívánta volna felhasználni házigazdai státusát.
Bizonyos értelemben tehát a COP28 kulcsfontosságú időpontban lett megtartva, a siker esélye pedig a konferencia utolsó napjaiban egyre nőtt.
A tárgyalásokon mintegy 200 nemzet képviseltette magát. A nyitóbeszédet Károly király tartotta, a csúcstalálkozó kezdetén Rishi Sunak brit miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök is részt vett a világ vezetői közül. Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök nem ment el, de mindkét ország erősen képviseltette magát. A kéthetes konferenciát mintegy 2400, a szén-, olaj- és gáziparhoz kötődő személy látogatta meg, ami a fosszilis tüzelőanyag-csoportok befolyásával kapcsolatos aggodalmakat súlyosbította.
Bár a tárgyalások jórészt a fosszilis tüzelőanyagokról szóltak, fontos szót ejteni egy kulcsfontosságú témáról - a veszteség- és káralapról - melyről már a csúcstalálkozó kezdetén megállapodás született, és bejelentették, hogy az alap megkezdheti a pénzosztást. A klíma-károsult országok támogatásáról még a COP27-en állapodtak meg. Az elképzelés szerint a gazdagabb országok - amelyek történelmileg a felmelegedés fő okozói - fizetnének a szegényebb országoknak, amelyek már most is szembesülnek az éghajlatváltozás hatásaival. Azonban az alap működéséhez szükséges ajánlások kidolgozásával megbízott átmeneti bizottság akkor nem jutott konszenzusra, mivel a gazdag országok - mint például az Egyesült Államok - vonakodtak felelősséget vállalni a múltbeli kibocsátásokért. A COP28 megállapodás kiemeli, hogy "egyre nagyobb a szakadék" a fejlődő országok szükségletei és a kibocsátás-csökkentésre biztosított pénzösszegek között, ugyanakkor a fejlett országoknak az eddigieknél továbbra sem kell nagyobb támogatást nyújtaniuk.
A fosszilis tüzelőanyagok kapcsán különösen nagy hangsúlyt kapott az a kérdés, hogy hogyan definiálják az energiahordozók jövőjét, az országok miként fogják elérni a Párizsi klímacsúcson meghatározott célt, amelytől jelenleg messze elmaradnak. Az ezzel kapcsolatos elfogadott végleges szöveg lényege az alábbi: a felek elismerik, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mélyreható, gyors és tartós csökkentésére van szükség az 1,5 Celsius-fokos határértéknek megfelelően, és felhívja a feleket, hogy a Párizsi Megállapodás figyelembevételével, nemzeti szinten meghatározott módon járuljanak hozzá a globális erőfeszítésekhez.
Az országok először állapodtak meg abban, hogy "az energiarendszerekben el kell térni a fosszilis tüzelőanyagoktól". A dokumentum szövege szerint ezt "igazságos, rendezett és méltányos módon" kell megvalósítani, azaz a gazdagabb országoknak gyorsabban el kell távolodniuk a szénről, olajról valamint a gázról, hogy 2050-re elérjék a nettó nulla kibocsátást. A megállapodás tehát határozott jelzést küld az iparágak és a befektetők számára, hogy az olaj és a gáz valamint a szén számára az idő fogytán van (utóbbi "fokozatos leállítását" a glasgow-i COP26-on célul tűzték ki). Ugyanakkor több csoport - köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az EU és néhány, az éghajlatváltozással szemben leginkább sebezhető ország - ambiciózusabb kötelezettségvállalást szeretett volna a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása kapcsán, azonban nem tudtak elvárásaik szerinti konszenzusra jutni a fosszilis-termelők - így például Szaúd-Arábia, - valamint a fosszilis energiahordozókra támaszkodó fejlődő országokkal.
A megállapodás globális célokat tartalmaz 2030-ig a megújuló energiaforrások - például a szél- és napenergia - kapacitásának megháromszorozására, és az energiahatékonyság javításának megduplázására vonatkozóan. Ez az energiaügyi szakértők szerint nagy győzelem, és valószínűleg azért is vélekednek így, mert általában nem tartalmaz határidőket a megállapodás, ezért az éghajlati szakértők igen megosztottak abban, hogy az mennyire lesz eredményes.
Míg számos magas rangú kommentátor üdvözölte a COP28-on elért eredményeket, a Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ (CIEL) "fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos kudarcnak" bélyegezte azt. Véleményük szerint olyan alternatív fórumokra van szükség, amelyek mentesek azon piaci szereplők befolyásától, akik a fosszilis tüzelőanyagokból profitálnak.
Miután az emberek világszerte a valaha volt legmelegebb évet élték át, egyre inkább valódi cselekvésre vágynak - de sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ-csúcstalálkozói képesek-e ezt megvalósítani, hiszen multilaterális folyamatuk (azaz hogy minden félnek egyet kell értenie) egyszerre a legnagyobb erősségük és gyengeségük ezeknek az eseményeknek. A COP28 sikerét végső soron az fogja meghatározni, hogy a világ milyen változtatásokat hajt végre a gyakorlatban a közeljövőben, azt azonban kijelenthetjük, hogy ilyen megállapodásra az elmúlt évek klíma-konferenciáinál nem igen lehetett volna számítani.
Forrás: BBC, Euronews
Kép forrása: Flickr, Szerző: UNFCCC
Beágyazott videó: COP28
