Nagybajomban tartják az európai gólyás falvak idei találkozóját

Hír

írta: ecolounge
2016/06/30

A fehér gólyák létét meghatározó vizes mezők és legelők fejlesztési lehetőségei, revitalizációja a fő témája az Európai Gólyás Falvak Találkozójának, amelynek csütörtöktől a Somogy megyei Nagybajom ad otthont. A háromnapos eseményre tizennégy országból mintegy félszáz természetvédelmi, turisztikai szakembert, településvezetőt várnak.

A vendégek Gabriel Schwardererrel, az EuroNatur nevű természetvédelmi szervezet igazgatójával elemzést végeznek a vizes mezők, legelők védelméért indult projekt fejlődési irányairól, előadást hallhatnak a somogyi fehérgólya-állományról, a fehér gólyák élőhelyeinek változásairól, és megtekinthetik a helyi művésztáborok, rézkarcműhelyek résztvevőinek gólyák ihlette alkotásaiból nyíló kiállítást.

Az EuroNatur indította mozgalom Európai Gólyás Települések Hálózata néven a gólyák élőhelyeinek megőrzéséért tevékenykedik. A szervezet 1994-től Európai gólyás település címet ad azon községeknek, kisebb városoknak, ahol nagyobb gólyakolónia él, és kiemelten kezelik e madarak védelmét. A jelenleg tizenöt települést tömörítő hálózatnak Nagybajom 1996 óta tagja. A városban volt, hogy tizenhat pár gólya fészkelt, számuk idén hat pár. A helyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában működő természetvédelmi program lehetővé teszi a környék gólyapopulációjának megfigyelését, feltérképezését, a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal (DDNP), hazai, külföldi ökoiskolákkal való együttműködést, vetélkedők megtartását is.

A hálózat tagjainak képviselői 2004 óta minden évben találkoznak az egyik "gólyás településen", keresve a gólyák védelmének lehetőségeit. Erre azért is van nagy szükség, mert az emberi tevékenység következtében megváltoznak a gólyák szokásai, és csökken élőhelyük nagysága.

A klímaváltozás miatt sok gólya nem is költözik Afrikába, egy részük például felszámolásra ítélt spanyolországi szeméttelepeken telel, mások új útvonalakat keresnek és elpusztulnak, de problémát jelenthetnek az élőhelyeket kettészelő útépítések is. Magyarországon az egyre aszályosabb nyarak és a nyárfaerdők vízelszívó hatása okoz nagy gondot, ezek következtében ugyanis eltűnnek a gólyák létéhez szükséges mocsaras területek. A természet egyensúlyának visszaállítására több kezdeményezés is volt az elmúlt években: Horvátországban három folyó árterületét zárták le az élőhelyek megóvásáért, Magyarországon a DDNP földmunkát végeztet a talajvíz megtartásáért.


forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai