A Pluto hegyeinek hósapkáját valójában fagyott metán alkotja!

Hír

írta: ecolounge
2020/10/31

A Francia Nemzeti Tudományos Kutatóintézet (CNRS) vezette nemzetközi tudóscsoport elsőként állapította meg, hogy a Pluto hegyein a hó tulajdonképpen fagyott metánból áll.

A NASA New Horizon nevű űrszondája 2015-ben fedezte fel a havasnak tűnő hegyeket a törpebolygón. Ilyen vidéket még sehol másutt nem figyeltek meg a Naprendszeren belül, csak a Földön.

De míg bolygónkon a légköri hőmérséklet a magassággal arányosan fokozatosan csökken, a Plutón fokozatosan emelkedik a napból érkező sugárzás hatására.

A Francia Nemzeti Tudományos Kutatóintézet (CNRS) vezette nemzetközi tudóscsoport most elsőként állapította meg, hogy a Pluto hegyein a hó tulajdonképpen fagyott metánból áll. A tudósok eredményeikről a Nature Communications című tudományos lapban számoltak be.

Annak megértésére, hogyan alakulhat ki ennyire különböző körülmények között ilyen hasonló táj, a tudósok egy klímamodellt hívtak segítségül, amellyel megállapították, hogy különleges dinamikája miatt a Pluto légköre nagy magasságokban gázállapotú metánban gazdag. A gáz nyomai jelen vannak a törpebolygó légkörében is, csakúgy, mint ahogyan a vízpára is megtalálható a Földön.

Ennek eredményeként arra jutottak, hogy csak a hegyek csúcsa van olyan magasságban, ahol a levegő elég metánt tartalmaz ahhoz, hogy az kondenzálódjon. Kisebb magasságokban a levegőben túl kevés a metán ahhoz, hogy jég alakuljon ki.

Naprendszerünk második legnagyobb törpebolygója a Föld holdjánál kisebb (tömege csak egyötöde a Holdénak), magas hőmérsékleten összetömörült anyagokból álló légkörét nagyrészt nitrogén - metán – szén - monoxid alkotja. Fagyott nitrogén - és metán - borította felszíne geológiailag aktív, gleccserek és jégvulkánok is találhatók rajta. Felszínén a nitrogén napközelben felenged és vékony légkört alkot. A Sputnik Planitia nevű területén dűnék figyelhetők meg, amiket fagyott, homokszem méretű metándarabkák alakítanak és formálnak. Ezek a dűnék nagyjából 2000 km² területet fednek le, és valószínűleg az elmúlt 500 000 évben alakultak ki, ami azt jelenti, hogy a Pluto geológiailag ma is aktív (ennek kapcsán 2018-ban publikáltak egy tanulmányt). A CNRS friss kutatási eredményeinek összefoglalója példaként említi "Cthulhu" sötét egyenlítői régióját, melyben metánt tartalmazó fagy figyelhető meg, ami bevonja a kráter peremeit és a falait, valamint a hegycsúcsokat, ez pedig látványos hasonlóságot mutat a Földön található szárazföldi hófödte hegyláncokkal.


Kép forrása: Pixabay

 

forrás: PhysOrg.com, MTI

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai