Ezek az Űrállomáson zajló megfigyelések segíthetnek a klímaváltozás megértésében

Magazin

2020/11/29

Bár a Nemzetközi Űrállomáson zajló kutatások elsősorban a gravitációmentes környezet hatását és az űrbéli élet lehetőségeit vizsgálják, olyan folyamatok is zajlanak itt, melyek a földi környezet, az időjárás és a klíma változásainak a megértéséhez segíthetik hozzá a tudósokat.

A Nemzetközi Űrállomáson zajló klímakutatás legfontosabb része a megfigyelés: az állomásra szerelt műholdak folyamatosan figyelik, mérik és elemzik a Föld környezetét, kulcsfontosságú adatokat szolgáltatva az éghajlat hosszú távú változásainak megértéséhez. Mindennek az egyik célja az, hogy képet kapjunk az ember által okozott és a természetes változások kölcsönhatásáról, megjósolhassuk a Föld környezetében a jövőben bekövetkező változásokat, és a kapott információk segítségével közelebb kerüljön az emberiség a fenntartható megoldások megvalósításához.

Az Űrállomásra szerelt műholdak pályájának dőlésszöge (51,6 °) és magassága (350–400 kilométer) is eltér a legtöbb Föld-megfigyelő műholdétól. A műszereket több helyre is fel lehet szerelni, például az Európai Columbus egységre, a japán Kibóra vagy az orosz szegmensre, és lehet választani, hogy melyik irányba nézzenek: a nadír, vagyis a Föld irányába, az ezzel ellenkező, zenit irányba, vagy a horizont felé. A Columbus zenit-csatlakozóján például jelenleg az Európai Űrügynökség Napmegfigyelő műholdja, a SOLAR található.

Az ESA egy másik kutatása, az Atmosphere Space Interactions Monitor (Űr-atmoszféra interakciók monitorozása) a villámlás során létrejövő gammasugárzásokat vizsgálja. Az Európai Űrügynökség (ESA) mellett, az Orosz (RKA), az Amerikai (NASA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) folytat megfigyeléseket. A japánok Kibóján található SMILES műhold a sztratoszférában található gázokat követi nyomon, beleértve azokat a vegyi anyagokat is, amelyek kölcsönhatásba lépnek a Föld ózonrétegével. Itt található még a NASA HICO nevű, képalkotó spektrométere, mely a part menti vizeket tanulmányozza.

Megfigyelőeszközök ugyanakkor nemcsak az állomáson kívül, hanem azon belül is találhatók: a NASA Destiny Laboratóriumának ablakából nadír irányba látni a WORF megfigyelőegységen keresztül (Window Observational Research Facility - Ablakon keresztüli megfigyelő-kutatóegység), míg a látványos fotókról ismert Kupolában hét ablak nyújt panorámát a nadír irányába és a horizontra. Ezeken a nyílásokon keresztül a legénység tagjai kézi digitális fényképezőgépekkel is készítenek képeket.

 

Megfigyelések

Mezőgazdasági kamera

A WORF-on belül található az Agricultural Camera (ISSAC)-rendszer, melyet az Észak-Dakotai Egyetem hallgatói és oktatói építették, és egyik célja, hogy kitöltse a Landsat mezőgazdasági műhold 16 napos ciklusaiban keletkező hiányosságokat. A Landsat műhold és a mezőgazdasági kamera a mezőgazdasági szempontból érdekes jellemzőket vizsgálja, mint az ásványi összetétel, az időjárás, a növényi betegségek, a vízmennyiség, ez pedig segítheti a termelési döntéseket, a katasztrófavédelmet, a gazdálkodási gyakorlatokat és a környezeti problémák felismerését, a hozzájuk történő alkalmazkodást.

A legénység fotói

A Crew Earth Observations (CEO) keretében a legénység tagjai készítenek fényképeket alacsony földkörüli pályáról. A fotókon nyomon követhető, hogyan változik a bolygó az idő múlásával, az ember által kiváltott változásoktól, például a városok növekedésétől és a víztározók építésétől kezdve a természetes eseményekig, például a hurrikánokig, az áradásokig és a vulkánkitörésekig. A megfigyelés hangsúlya a katasztrófaelhárítás.

A jégolvadás mechanizmusai

A legénység tagjai dokumentálták többek között az antarktiszi selfről letöredező és észak felé, az Atlanti-óceán déli részébe sodródó jégtáblák mozgását, és ezeknek a képeknek a segítségével az amerikai Hó és Jég Adatközpont kutatói olyan felszín jellemzőket vizsgáltak, mint a jégszegélyek, a repedések vagy a felszíni olvadéktavak állapota, melyek segítségével jobban megértheti a jégolvadás mechanizmusait és időbeli folyamatát.

Hordalék-képződmények

A kutatók az űrhajósok által készített képek segítségével írták le és osztályozták a megafannek nevezett, új földfelszíni képződményeket: ezek akkor jönnek létre, amikor egy folyó legyező alakú üledék halmot rak le a nagy, kontinentális medencékbe. Az űrhajós fotózás által nyújtott széles, rézsútos nézetek segítségével ezek a képződmények könnyebben azonosíthatók. A Dél-Amerikában felfedezett hordalékkúpok segíthetnek megérteni, hogyan változik a vízi élőlények összetétele az ottani folyórendszerekben, emellett új perspektívákat teremthetnek az ásványkutatással kapcsolatban.

Orosz kutatások

Az Orosz Űrügynökség pontosan megfogalmazott és dokumentált célokkal rendelkezik:

Diatomeya

A Diatomeya-kutatás célja, hogy feltérképezze az óceánok bioproduktív (szerves anyagot előállító) területeinek elhelyezkedését és határait a sarkköri tengerek vidékén, az északi és déli szélességi körök 54 °-án, mely északon Oroszországon is keresztülhalad. A kutatás során rögzítik egy-egy bioproduktív területen belül a különböző színű képződmények alakjának, szerkezetének és morfometrikájának jellemzőit.

Seiner

A kutatásban az ISS orosz legénysége és az orosz Állami Halászati ​​Bizottság hajóinak legénysége közötti kommunikációs és együttműködési lehetőségeket vizsgálják a halászat szempontjából ​​termékeny területek felkutatása során.

Volny

Ennek a kutatásnak a célja a felső mezoszférában és az alsó termoszférában zajló hullámfolyamatok rögzítése és feltérképezése az optikailag sűrű és kevésbé sűrű atmoszférarétegek közötti határfelületen, az évszakok és földrajzi elhelyezkedés változásának függvényében. Kutatják annak a lehetőségét is, hogy hogyan lehet nagy erejű impulzusok által generált, természetes és mesterséges eredetű hullámokat rögzíteni a mezoszférikus magasságban. Emellett a termoszférában keletkező légköri áramlásokat is rögzítik.

Rusalka

A folyamatban azokat az eljárásokat tesztelik, melyekkel meghatározható a földi légkör szén-dioxid- és metántartalma, és amely segít meghatározni, hogy milyen és mekkora szerepe van a természetes folyamatoknak illetve az emberi tevékenységnek a légkör a СО2 és СН4 tartalmának létrejöttében.

Olyan új eljárást tesztelnek, mely megkönnyítheti a légkörben lévő СО2 és СН4 távmérését, így a monitorozás költségei jelentősen csökkenhetnek, és részletes térképünk lesz a metán és szén-dioxid eloszlásáról az alacsony troposzférában. Ezzel pedig több éghajlatváltozási folyamatot is lehet szimulálni.

Ekon

Az Ekon célja, hogy videofelvételeket gyűjtsön az ember ipari tevékenységéről és ezek ökológiai hatásairól Oroszország és más országok területén.


Képek forrása: 1. nasa.gov / Az Expedition 13 legénysége; 2. pixabay.com; 3. nasa.gov; 4.commons.wikimedia.orgNasa's Earth Observatory; 5. commons.wikimedia.org / Sounny; 6. commons.wikimedia.org / NASA

A rovat új hírei

Élet nyoma lehet a Mars holdjain?

Noha folyamatosan tervezik az újabb és újabb Mars-expedíciókat, japán kutatók szerint érdemesebb lenne a Mars holdjait vizsgálni, ...

Hasonló