Űrhajózás Világnapja: a NASA
1961. április 12-én a Szovjetunióból bocsátották Földkörüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, a Vosztok 1-et, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. A 108 perces földkörüli útnak állít emléket az Űrhajózás világnapja, melynek kapcsán a NASA szebbnél szebb fotói közül válogattunk.
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (National Aeronautics and Space Administration) létrehozása az 1950-es évekre, a hidegháborús időszakra nyúlik vissza. Hivatalosan 1958. október 1-én hozták létre Washington-ban Eisenhower elnök rendelete nyomán, válaszul arra, hogy a szovjetek fellőtték a világ első műholdját, a Szputnyik-1-et.
Fejlődése számokban kifejezve:
Jelenleg a NASA a világ legnagyobb űrkutatási szerve. Kezdetben 8 000 alkalmazottat foglalkoztatott, éves költségvetése 100 millió dollár körül mozgott. Ma az alkalmazottak száma 20 000 felettire tehető, költségvetése pedig 13,5 milliárd dollár.
Programok, tevékenységek
Mercury, Gemini, Apollo - A három tán legismertebb űrprogram, amelyet az elmúlt évizetedek során dolgozott ki és valósított meg a Hivatal a Hold és a világűr meghódítása céljából. A Mercury-program során 1961-ben Alan Shepard űrugrást hajtott végre a Freedom 7 kapszulával. A Gemini-programban 16 űrhajós 600-szor kerülte meg a Földet, az Apollo program keretében pedig megvalósult a világ első Holdraszállása 1969.július 20-án, amelyet további sikeres landolások is követtek.
Az űrkutatási hivatal főbb tevékenységi az alábbiak:
- Csillagászat, bolygókutatás
- Föld-tanulmányozás az űrkutatás módszereivel
- Űrrepülések
- űrtechnológiai és rakétatechnikai fejlesztések
- Oktatás
A Hivatal a Holdra szállás mellett rengeteg egyéb sikeres küldetést tudhat maga mögött: űrszondákkal megközelítette az összes nagybolygót és több holdat is, leszállt a Marson, behatolt a Vénusz és a Jupiter légkörébe, a nemzetközi ISS projekt keretében pedig a mai napig részt vesz a Földtől 400 km-re keringő űrállomás üzemeltetésében.
Űrszondáival, műholdjaival és űrtávcsőivel többek közt az éghajlatváltozásokat és azok hatásait is kutatatja, akárcsak a klímaváltozásokat és a természeti katasztrófákat.
Az elkövetkező évtizedekre szóló stratégiai tervben a bolygókutatás és az űrcsillagászat területén megkezdett programjai kiegészülnek a Naprendszeren kívüli bolygók és a földönkívüli élet nyomainak felfedezésére irányuló erőfeszítésekkel. Emellett komoly energiát fektet olyan kutatásokba is, mint az antigravitációs hajtóművek, a térhajlítás, és a fénysebesség elérésének gyakorlati megvalósításai.