Megfejtették, honnan jön a rejtélyes kozmikus sugárzás
A kutatócsoport elemzése a világegyetem leghalványabb objektumairól érkező, miliméteres hullámok információit gyűjtötte egybe.
Az egyik robosztus rádiótávcső az Atacama-sivatagbanForrás: wikipedia.org
A világegyetemnek a csillagok és galaxisok közé eső területe első ránézésre feketének tűnik, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne ott is sugárzás. A különböző irányokból érkező, úgyneveztt kozmikus háttérsugárzás mindenütt jelen van, és három fajtáját különböztetik meg: a kozmikus optikai háttérsugárzást (COB), a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást (CMB) és a kozmikus infravörös háttérsugárzást (CIB). Míg a COB-ről tudtuk, hogy a csillagoktól érkezik, a CMB az ősrobbanáskor létrejött forró gázokból keletkezett, a CIB eredetét eddig nem sikerült megfejteni.
Most azonban a Tokiói Egyetem tudósai nagy lépést tettek a rejtély feltárása felé. A Seiji Fujimoto és Masami Ouchi által vezetett kutatócsoport az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (angolul Atacama Large Millimeter/submillimeter Array - ALMA) rádiótávcsőrendszerének adatait elemezte, mely a milliméteres és az ennél kisebb hullámhosszon érkező sugárzást érzékeli. A vizsgált anyag 900 napnyi megfigyelést tartalmazott, melynek középpontjában a halvány objektumok álltak. Ennek eredményeként 133 halvány objektumot mértek fel, melyek közül az egyik ötször halványabb a többinél. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezzel a módszerrel az infrasugárzás eredetét teljes egészében fel lehet térképezni, noha egyelőre még nem sikerült lefedni a teljes képet.
Az ALMA, a Hubble és a Subaru teleszkóp adatainak összevetésével egyelőre a források 60%-ának eredetére sikerült rájönni, ezt pedig olyan galaxisok alkotják, melyek az optikai illetve infraképeken is látszanak. A galaxisokban jelenlévő por elnyeli az infravörös fényt és hosszabb hullámokban bocsátja ki azt újra, így tudják mérni az ALMA műszerei. A fennmaradó részt valószínűleg olyan galaxisok alkotják, melyeket kozmikus por takar ezért olyan nehéz észrevenni őket. Figyelembe véve, hogy mennyire sötétek, ezek nagyon kistömegű galaxisok lehetnek, ez viszont ellentmond az eddigi tapasztaatoknak, melyek szerint a kis galaxisokban a por is kevés. Lehetséges, hogy előttünk eddig ismeretlen felépítésű objektumok vannak jelen a távoli univerzumban. Alig várjuk, hogy ezeket is felmérjük – mondta Masami Ouchi.
Kép forrása / Szerző: Iztok Bončina/ESO
