Amikor a farkas falka meghátrál
Újabb kameracsapda felvételek érkeztek az Aggteleki Nemzeti Park területéről. Egy határozott fellépésű vaddisznó okoz meglepetést azoknak a fiatal farkasoknak, amelyek életét az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI) a kezdetektől fogva figyelemmel kíséri. Az éjszakai felvételeket a WWF Magyarország által adományozott újabb kameracsapdák segítségével rögzítették.
FarkasForrás: WWF
Szerző: Sergey Gorshkov
Az első felvételen azok az idén született farkaskölykök tűnnek fel, amelyek játékos hétköznapjairól augusztusban, nappali felvételeket közölt a WWF. A két nézőpontból is rögzített éjszakai jelenetben, egy határozott fellépésű vaddisznó megijeszti a fiatal farkasokat, amelyek szétrebbennek, majd kíváncsian ismét közelebb merészkednek az állathoz.
A második felvétel, ugyanezen a területen, alig háromnegyed-órával később készült egy itt áthaladó vaddisznókondáról. Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa elmondta: "a fiatal farkasok fokozatosan tanulják az önálló életet a vadonban, miközben nagyrészt még mindig azon a néhány hektárnyi területen belül tartózkodnak, ahol a felnőttek. Viszont már nem feltétlenül igénylik a folyamatos együttlétet, gyakrabban kalandoznak és alszanak egyedül."
A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága évek óta együtt dolgozik a hazánkban előforduló nagyragadozók és élőhelyeik védelmén. "A kutatómunkát segítő kameracsapdák nem csak az erdei életközösség megfigyelését teszik lehetővé. A velünk élő állatfajok - így a farkasok - védelmét is segíthetik, ha a képkockákkal sikerül a társadalom rokonszenvét melléjük állítani. A farkas 1993 óta védett állat Magyarországon, mégis a mai napig megesnek az illegális elejtések. Minden érintett - helyben élők, erdészek, vadászok, természetjárók - segítségére szükség van ahhoz, hogy az egészséges erdei életközösség minden tagjának jusson hely a hazai erdőkben" - foglalta össze Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője.
Farkasszemet nézett az ordassal a vadász
"Nem kell félni a farkastól, a farkas nem támad emberre. Meg kell tanulni együtt élni vele. A vadászatot sem befolyásolja. Tizenöt éve is volt itt farkas, akkor is tudtunk vadászni, most is. A gyengébb egyedeket - őzet, vaddisznót - megfogja, de ettől még nem lesz kevés a vad" - nyilatkozta Balogh István idén januárban, közvetlenül azután, hogy vadászat közben, élőben találkozott egy farkassal az Aggteleki karszt területén.
Miért kellenek kameracsapdák?
A kameracsapdák kulcsfontosságú kutatási anyagokat szolgáltat a veszélyeztetett fajok és élőhelyeik megfigyelése szempontjából. Emellett gyakran az illegális emberi tevékenység visszaszorításának eszközei is lehetnek. 2015 októberében a WWF kameracsapdája illegális vadászokat fogott a Szárkő-hegységben. Román munkatársaink által kihelyezett kameracsapda épp trófeacipelés közben rögzítette az orvvadászokat.
Farkas és az ember
A farkas az emberre nem jelent valós veszélyt. Bár húsevő, a rossz hírét keltő történetekkel ellentétben kerüli az embert. Étlapján a szarvasoktól, vadmalacoktól kezdve a csigákig sok minden megtalálható, így nyulakkal, pockokkal is táplálkozik. Nagyragadozók nélkül a növényevők szaporodásnak indulnak, és előbb-utóbb tönkreteszik az élőhelyüket. A farkas az embernél hatékonyabb vadász, így segít az erdei életközösség egészségének fenntartásában. Hasznossága miatt több európai országban, és az Egyesült Államokban is a visszatelepítésével próbálkoznak. Magyarországon a farkast még mindig nem kíméli az ember. A többnyire a Felvidékről, esetenként a Balkánról érkező példányai általában illegális elejtés áldozatául esnek. "Sportból" vagy a háziállatok miatti aggodalomtól hajtva kerülnek puskavégre, ami a jelenleg hatályos jogszabályok szerint bűncselekmény.
