Friss felvételek egy hazai farkas családról: a megfigyelés nyomán kulcsfontosságú információkhoz jutott a Magyarország területén élő farkasokat érintő kutatás
Fiatal farkast kapott lencsevégre a WWF által adományozott kameracsapda az Aggteleki Nemzeti Park területén. Az állat megfigyelése nyomán kulcsfontosságú információkhoz jutott a Magyarország területén élő farkasokat érintő kutatás. A nagyragadozók a közelgő szarvasbőgés miatt most újra veszélybe kerülhetnek. A WWF a napokban újabb kameracsapdákat bocsát a nemzeti park rendelkezésére a további kutatások segítése és az állatok védelme érdekében.
Szürke farkasForrás: wikipedia.org
Szerző: Bernard Landgraf
A WWF Magyarország kameracsapdája augusztus elején rögzített egy éjszakai és egy nappali felvételt, amelyek első másodperceiben egy fiatal szürkefarkast láthatunk. Az állat útvonalát közel egy hónapja figyeli Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kutatója.
"A WWF kameracsapdájával felvett fiatal farkas követése vezetett el a családjához, amelynek idei, 3-3,5 hónapos kölykeiről - a fiatalabb testvérekről -néhány hete friss felvételeket közölt a nemzeti park. Az egyed egyike a tavaly született kölyköknek. Tisztes távolságból, de állandóan követi a falkát, igyekszik elcsenni a maradékaikat és a közelükben maradni. Az önálló vadászatot még csak tanuló fiatal farkas így a falka révén biztonságosabban juthat kiegészítő táplálékhoz. Voltaképpen épp ez a ragaszkodás segített minket abban, hogy a család nyomára bukkanhassunk" - közölte a kutató.
A farkas család életéről, az idén született kölykökről és a környezetükben élő "rokonokról" újabb felvételek kerültek elő, amelyeken nemcsak a falka életének mindennapjai láthatóak, hanem a színes erdei életközösség más lakói is.
"Ezek a kölykök is, mint már több éve bizonyítottan Magyarország területén születtek, ami jelzi azt, hogy az élőhelyük védelmében tett erőfeszítéseknek van eredménye. Ugyanakkor a most még békésen hancúrozó kölykök szeptember végén "útra kelnek" megismerkednek a falka vadászterületével, mely több száz négyzetkilométer nagyságú. Így a közelgő szarvasbőgés és a téli hajtóvadászatok miatt fokozott veszélybe kerülhetnek." - hívta fel a figyelmet Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.
A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága évek óta együtt dolgozik a hazánkban előforduló nagyragadozók élőhelyének védelmén. A kutatómunka rendkívül fontos az állatok védelme érdekében. Megfigyelésüket ezért most, a szeptemberi szarvasbőgés előtt a WWF újabb két kameracsapda kihelyezését segíti.
"Annak ellenére, hogy a farkas 1993 óta védett állat Magyarországon és elejtése több éves börtönbüntetéssel sújtható, a mai napig kapunk híreket illegális elejtésekről. A napokban újabb kameracsapdákat helyezünk el az érintett területen. Minden érintett - helyben élők, erdészek, vadászok, természetjárók - segítségét kérjük abban, hogy a közelgő szarvasbőgés idején körültekintően, az erdei nagyragadozókat és élőhelyüket tiszteletben tartva járják az erdőt, amelyben jut hely mindannyiunk számára" - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője.
Nagyon fontos a vadászok együttműködése, hiszen ők jól ismerik az érintett területrészeket. Segítségük elengedhetetlen a nagyragadozók védelmében. Ezért a WWF Magyarország arra kéri az érintetteket, hogy minden tapasztalatot, megfigyelést, vagy véleményt, amely fontos lehet a nagyragadozók és az emberek békés együttélésének kialakításában, küldjenek el a farkas@wwf.hu email címre!
"Hazánkban alig néhány farkas él, és amíg nem lesznek nagy, összefüggő és háborítatlan erdőterületek, a Kárpátok ragadozói nem lelhetnek újra otthonra Magyarországon. Jelenlétük azonban elengedhetetlen az egészséges erdei ökoszisztéma fenntartása szempontjából, hiszen szabályozzák a nagytestű növényevők (szarvasok, őzek, vaddisznók) létszámát és javítják az állományok genetikai tulajdonságait azzal, hogy elejtik a gyenge és beteg egyedeket. A farkasok tevékenysége nyomán megváltozik a növényevők területhasználata, ami sokat segíthet az erdők megújuló képességének fenntartásában" - közölte a WWF
Farkasszemet nézett az ordassal a vadász
"Nem kell félni a farkastól, a farkas nem támad emberre. Meg kell tanulni együtt élni vele. A vadászatot sem befolyásolja. Tizenöt éve is volt itt farkas, akkor is tudtunk vadászni, most is. A gyengébb egyedeket - őzet, vaddisznót - megfogja, de ettől még nem lesz kevés a vad" - nyilatkozta Balogh István idén januárban, közvetlenül azután, hogy vadászat közben, élőben találkozott egy farkassal az Aggteleki karszt területén.
Miért kellenek kameracsapdák?
A kameracsapdák kulcsfontosságú kutatási anyagokat szolgáltat a veszélyeztetett fajok és élőhelyeik megfigyelése szempontjából. Emellett gyakran az illegális emberi tevékenység visszaszorításának eszközei is lehetnek. 2015 októberében a WWF kameracsapdája illegális vadászokat fogott a Szárkő-hegységben. Román munkatársaink által kihelyezett kameracsapda épp trófeacipelés közben rögzítette az orvvadászokat.
Farkas és az ember
A farkas az emberre nem jelent valós veszélyt. Bár húsevő, a rossz hírét keltő történetekkel ellentétben kerüli az embert. Étlapján a szarvasoktól, vadmalacoktól kezdve a csigákig sok minden megtalálható, így nyulakkal, pockokkal is táplálkozik. Nagyragadozók nélkül a növényevők szaporodásnak indulnak, és előbb-utóbb tönkreteszik az élőhelyüket. A farkas az embernél hatékonyabb vadász, így segít az erdei életközösség egészségének fenntartásában. Hasznossága miatt több európai országban, és az Egyesült Államokban is a visszatelepítésével próbálkoznak.
Magyarországon a farkast még mindig nem kíméli az ember. A többnyire a Felvidékről, esetenként a Balkánról érkező példányai általában illegális elejtés áldozatául esnek. "Sportból" vagy a háziállatok miatti aggodalomtól hajtva kerülnek puskavégre, ami a jelenleg hatályos jogszabályok szerint bűncselekmény. Sajnos a társadalmunk ennek ellenére ma még nem áll ki a farkas védelme érdekében.
