Először mutattak ki mikroműanyagot vadon élő állatok ürülékében
Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében amerikai kutatók, akik a Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikálták tanulmányukat.
MikroműanyagokForrás: www.flickr.com
Szerző: MPCA Photos
"Az nem titok, hogy a műanyagszennyezés jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a tengeri ökoszisztémákra, ám csak most kezdjük felmérni, hogy milyen mértékű problémáról is van szó" - mondta Mauricio Seguel, a Georgiai Egyetem munkatársa. Hozzátette: a mikroszálak láthatatlanok a szabad szem számára, és kollégáival meg akarják ismerni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a szétterjedésükben, és meg akarják tudni, hogy mindez milyen hatással van a déli félteke állatvilágára.
A kutatók a délnyugat-chilei Guafo-szigeten élő dél-amerikai medvefókák közül 51 nőstény példány ürülékét elemezték 2015 decembere és 2016 márciusa között - írja az Eurekalert tudományos hírportál. Az ürülékminták 67 százaléka tartalmazott nagy mennyiségű műanyag mikroszálat, amelyet korábban csak fogságban etetett állatoknál mutattak ki.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az óceánokba kerülő nagyjából évi 9,5 millió tonnányi plasztikhulladék 15-31 százalékát tehetik ki a mikroműanyagok, amelyeknek csaknem kétharmada az autógumik kopása és a műszálas ruhák mosása révén kerül a természetbe (2017-es adat). Az egyharmadát egyéb, olyan műanyagok alkotják, melyek a víz hatására aprózódtak szét, "csekély" két százalékuk pedig kozmetikai termékekben használt un. mikroszemcsés műanyagok. A mikroszemcsék, vagy más néven mikroműanyagok öt milliméternél kisebbek, stabil kémiai szerkezettel bírnak, és rendkívül ellenállóak, ezért a mikroorganizmusok képtelenek őket lebontani. A halak, kagylók, tengeri madarak véletlenszerűen elfogyasztják a mikroműanyagokat, amelyek ezáltal pusztítják a tengeri élővilágot. A mikroműanyagok gyakran a tengervíz felszínén lebegnek, de felhalmozódhatnak az iszapban, mikroorganizmusokhoz tapadva.
A kutatók úgy vélik, hogy a mikroszálak a változó óceáni áramlatokkal érkeztek a Guafo-szigethez és előbb a planktonok, majd a táplálékláncon egyre feljebb haladva a halak és végül a fókák gyomrába is eljutottak.
Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak meghatározására, hogy a mikroszálak bármilyen káros hatással lennének az emlősökre, ám néhány tanulmány szerint morfológiai változásokat okoznak a halaknál.
"Még nincs túl késő, hogy meggyógyítsuk az óceánjainkat, ám az egyik első lépésként meg kell határoznunk, hogy mekkora kárt okoztunk az olyan tevékenységeinkkel, mint a műanyagok gyártása és kidobása" - mondta Kelly Diehl, a tanulmány elkészítését támogató coloradói Morris Animal Foundation munkatársa.
"Az ehhez hasonló tanulmányok segítenek választ adni a kérdéseinkre, hogy elkezdhessünk jobb döntéseket hozni a tengeri élővilág egészségének megőrzése érdekében" - fűzte hozzá a szakember.
Nemrégiben emberi ürülékben is kimutatták a mikroműanyag jelenlétét, erről itt olvashat.
