Mezei pockok: Biológiai védekezés
Már 10 000 éve, amióta az ember kapát, majd ekét ragadott, megítéli a körülötte élő élőlényeket aszerint, hogy rá nézve hasznos-e, vagy sem. A mezőgazdaság folyamatosan védekezik több-kevesebb sikerrel a kártevők és kórokozók ellen. A cél: megvédeni az elvetett terményt.
Mezei pocokSzerző: Lenner Ádám
Microtus arvalisSzerző: Lenner Ádám
Mezei pocokSzerző: Lenner Ádám
Rachel Carson, Néma tavasz klasszikus művéből kiderül, bő hatvan éve az eszközökben sem válogatott az akkori földműves és a kémikus. Szerencsére mára ez sokat változott. Olyannyira, hogy például a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága által 2012. január 12-én kiadott, mezei pocok túlszaporodásról szóló közleményében megjegyzi a természetes védekezés lehetőségét is. A gazdákat „T” alakú fák kihelyezésére biztatja, ami több ragadozó madár vadászatát hatékonyabbá teszi, majd a dokumentum végén kiemeli a 2012-es év madarát, az egerész ölyvet.
A vegyszeres védekezésről a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése rendelkezik.
Ha az időjárás kedvező, vagyis a tél enyhe, a csapadék kevés és sok a táplálék, a mezei pockok nagymértékben elszaporodhatnak. Ilyenkor előfordulhat, hogy vándorlásba kezdenek, mivel az életterük már nem képes eltartani a pocokhadat. A predátoraik számára (ragadozó madarak, emlősök) ilyenkor lehetőség nyílik, hogy a lehető legtöbb utódot neveljék fel. A menyétek, a hermelinek, a rókák, a baglyok, a gémek és az ölyvek is nagy számban fogyasztanak pockokat. Ezen ragadozók által gyakorolt nyomás és a nagy egyedsűrűség miatt létrejövő stresszhatás miatt a gradáció magától összeomlik. (Fontos megjegyezni, hogy sosem a ragadozók száma szabja meg a préda állománynagyságát, hanem fordítva. A magas bagoly, ölyv, menyét, róka és egyéb ragadozó egyedszám egy terület eltartó képességét mutatja meg nekünk.)
Microtus arvalisSzerző: Lenner Ádám
| A mezei pocok (Microtus arvalis): nagyon falánk, apró, 8-10 cm-es mezőgazdasági kártevő. Élettere főleg a szántók és a legelők, de akár otthon, a kertben is találkozhatunk velük. Válogatás nélkül megeszik a növények összes részét, szárát, levelét és termését is. A mezőgazdaságban dolgozók „ősellensége”. A szántóföldi növényekben nagy kár tud okozni, ha túlszaporodik. Téli álmot nem alszik, hó alatt is aktív, járatokat alakít ki, amelyek nem nyúlnak túl mélyre. Fészkelő kamrája kb. 50cm mélységben található. Nagyon szapora állat, egy évben akár 9-10-szer is ellik, egy almot 4-12 csupasz újszülött utód is képezheti. Közel háromhetes korukban már önállóak és ivarérettek. 0,5-2 évig élnek. - forrás: wikipedia |
Biológiai védekezés lehet a terület átalakítása, mely segíti a ragadozók megtelepedését. A pockok járatainak megsemmisítésével, talajműveléssel ugyancsak meg lehet akadályozni, hogy pocokcsaládok telepedjenek le az adott területen. Persze mérgező csalétek (Redentin 75 RB) kihelyezésével is lehet sikeresen védekezni kártételük ellen, azonban a legjobb védekezés mégis a megelőzés! Ugyanakkor az elhanyagolt, műveletlen, gazos területeken gyorsan túlszaporodnak. 5/1988 (IV.26.) MÉM rendelet 2. számú melléklet B pontja szerint a védekezés kötelező. Amennyiben ősszel 100 négyzetméteren 2-3, tél végén 1-2 vagy ezt meghaladó lakott járatot találunk, a védekezés szükségessé válik. Ha a lakott lyukak száma ezt az értéket meghaladja, a védekezést minél előbb kell elvégezni (forrás: Szeőke Kálmán, 2007.).
| A mezei pocok legfőbb ellensége hazai viszonylatban, a réti fülesbagoly: hossza 36–40 centiméter, szárnyfesztávolsága 95–110 centiméter, míg testtömege 280–500 gramm közötti. Tollazata barna, fehér és fekete mintával. Arca jóval fehéresebb, mint a teste többi része. Többnyire magányos és nappal is szokott vadászni. Tápláléka mindenféle rágcsálóból áll, hazai viszonyok között legjellemzőbb tápláléka a mezei pocok (Microtus arvalis), de emellett számos más rágcsáló-fajt is fogyaszt. Magyarországon rendszeres, kisszámú fészkelő, rendszerint a posztglaciális reliktum élőhelyeken fordul elő (például Hanság, Hortobágy). Állandó, de telente nagyobb távolságokat kóborol, esetenként inváziószerűen nagyobb mennyiségben jelennek meg csapatai. - forrás: wikipedia |
Mezei pocokSzerző: Lenner Ádám
Mit tartogat a 2014-es év? A tél és a tavasz száraznak volt mondható, és habár voltak kifejezetten hideg téli napok is, az nem volt elegendő volt arra, hogy idén biztosan elkerüljük a pocok gradációját. Több kormányhivatali szervezet is korábban felhívta a gazdák figyelmét a megelőzés és a biológiai védekezés fontosságára. A mezei pocok kártétele ez idáig Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében jelentett komolyabb problémát. A szaktárca figyelmeztetett is, miszerint - főként az enyhe téli időjárás miatt egyes régiókban elszaporodott kártevők elleni küzdelem érdekében - az aratás után fontos a talajmunkák (például őszi árpa esetében tarlóhántás és a szalma-betakarítás) elvégzése.
Használjuk ki a természet nyújtotta segítséget.
Írta és fényképezte: Lenner Ádám
