Réti fülesbaglyok ezrei
Réti fülesbaglyok ezrei érkeztek a Körös-Maros Nemzeti Park nagyobb pusztafoltjaira. A jelenleg fészket rakó, nappal is repülő kistestű madarak páratlan természeti élményt nyújtanak.
Réti fülesbagoly, avagy Asio flammeusForrás: wikipedia.org
Szerző: Steve Garvie - Dunfermline, Fife, Scotland
Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta: a fokozottan védett madárfaj általában Észak-Európában rak fészket és neveli fel utódait, ezért rendkívüli jelenségnek számít a baglyok "inváziószerű" megjelenése fészekrakás idején az alföldi pusztákon. Hozzátette: a ragadozó madarak vélhetően azért vonultak délebbre, mert az enyhe tél miatt elszaporodtak a kisemlős állatok - pockok és güzüegerek -, amelyek a réti fülesbaglyok fő táplálékforrásai.
"A kistestű ragadozó madarakat szinte minden nagyobb pusztafolton meg lehet figyelni, amint fészekrakás közben csaponganak a háborítatlan gyepfelületekre rakott költőhelyeik felett. A galambnál kissé nagyobb testű barna fülesek lenyűgöző látványt nyújtanak csendes, lassú repülésükkel" - tette hozzá az igazgató.
| A réti fülesbagoly hossza 36–40 centiméter, szárnyfesztávolsága 95–110 centiméter, míg testtömege 280–500 gramm közötti. Tollazata barna, fehér és fekete mintával. Arca jóval fehéresebb, mint a teste többi része. Többnyire magányos és nappal is szokott vadászni. Tápláléka mindenféle rágcsálóból áll, hazai viszonyok között legjellemzőbb tápláléka a mezei pocok (Microtus arvalis), de emellett számos más rágcsáló-fajt is fogyaszt. Magyarországon rendszeres, kisszámú fészkelő, rendszerint a posztglaciális reliktum élőhelyeken fordul elő (például Hanság, Hortobágy). Állandó, de telente nagyobb távolságokat kóborol, esetenként inváziószerűen nagyobb mennyiségben jelennek meg csapatai. - forrás: wikipedia |
Kép forrása: Wikipedia, flickr / Szerző: Steve Garvie
