Nem kerül tiltólistára a fehér akác
A hungarikumnak minősülő fehér akác várhatóan nem kerül fel az "idegenhonos özönfajok" uniós tiltólistájára, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő - közölte a Földművelésügyi Minisztérium.
Fehér akác virágzataForrás: wikipedia.org
Szerző: Pellinger Attila
A közlemény szerint Karmenu Vella környezetpolitikáért, tengerügyért és halászatért felelős biztos elmondta, hogy a listát 2015 folyamán alakítják ki, és ígéretet tett arra, hogy a lista előkészítése során folyamatosan egyeztetnek Magyarországgal. Kiemelte: ahogyan az uniós jogszabály is kimondja, elsődlegesen az EU-ban széles körben még el nem terjedt, gyors intézkedésekkel kezelhető káros (azaz invazívnak mondott) fajokkal szükséges foglalkozni.
Mi az invazív, más néven inváziós faj? - Olyan idegenhonos növény- és állatfajok, melyek egy új területre, földrészre kerülve gyorsan terjednek, nagy terülteket hódítva meg, kiszorítva az őshonos fajokat és közösségeket, ezáltal gazdasági, természetvédelmi vagy ember-egészségügyi károkat okoznak. (Az Európai Unió egyébként évente több mint 12 milliárd eurót költ az invazív fajok elleni védelemre, és az általuk okozott károkra.)
A biológiai invázióról szóló cikkünk ide kattintva megtekinthető.
Hogy az akácot védeni kell-e, arról a hazai szakma is igen megosztott, íme:
A 2014 januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció szerint meg kell akadályozni, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot. Gyuricza Csaba, a SZIE mezőgazdaság- és környezettudományi kar dékánja például arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem akarná száműzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem őshonos kukoricát, rozst, zabot, őszi búzát. A dékán korábban emlékeztetett arra is, hogy ha például az 1700-as években nem telepítik be, akkor az Alföld bizonyos részei ma már teljesen elsivatagosodtak volna. A fehér akác hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla. Kapcsolódó cikk ide kattintva.
A WWF Magyarország és több más szakmai szervezet azonban nem tartja az ország érdekei szerint valónak, hogy Brüsszelben az akác korlátozása ellen harcolunk. A WWF szerint a nemzeti örökségünk védelme szempontjából felelőtlen szándék az akác termesztését korlátozó hazai jogszabályok feloldása is. „Aggályosnak tartjuk, hogy a Magyarországot képviselő döntéshozók nemzeti, gazdasági érdekekre hivatkozva akadályozzák egy súlyos természetvédelmi problémakör EU-s szintű megoldását.” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője 2014-ben. „Ebben az esetben egy olyan idegenhonos fafaj felkarolásáról van szó, amelyet az erdőirtások, túllegeltetés és drasztikus vízszabályozások által tönkretett alföldi tájba telepítettünk be, és amely hatalmas területeken további, növekvő ökológiai problémákat okoz – nekünk, magyaroknak. Az akác jelenléte, terjedése csökkenti a biológiai sokféleséget, talajaink, vízbázisaink állapotát rontja – ami hosszú távon gazdasági károkkal, kockázatokkal, költséggel jár. Az akác terjedésének támogatása sérti az Alaptörvényünkben megfogalmazott célok – így a természeti örökségünk, erdeink, talajaink védelmének – teljesülését. Minden döntéshozónak szembe kell nézni tehát azzal, hogy nemzeti érdekeinkkel ellentétes az akác korlátozásának feloldását indítványozni.” – hangsúlyozta korábban a szakember. Kapcsolódó cikk ide kattintva.
Kép forrása / Szerző: Pellinger Attila
