Dohányzás kontra Természet

Magazin

írta: Fáy Bence
2013/05/31

Ma van a nemdohányzók világnapja, azonban ennek alkalmából nem arra összpontosítunk, hogy a dohányosokat ostorozzuk káros szenvedélyük miatt, hanem egy rövid áttekintés után azt vesszük számba, hogy a dohányzás miként károsítja a természetet.

Az indiánok „kései bosszúja”, a cigaretta

Ősidők óta ismert, hogy vannak növények, amelyeket meggyújtva, vagy füstjüket beszívva, élénkítő, kábító hatást érhetünk el. A cigaretta legkorábbi formáit Közép-Amerikában használták a kilencedik század körül.  A maja, majd később az Azték civilizációban, elsősorban rituális szertartásokon, gyakran pszichoaktív szerekkel együtt, a vallásos révület eléréséhez. A cigarettákat ekkor még különböző növényi csomagolással burkolták.

Miután Kolumbusz Kristóf, 1492–ben, felfedezte az új világot, és a spanyolok, portugálok uralmuk alá hajtották Dél-Amerikát, a 16. század folyamán, megjelent Európában is a cigaretta „őse”. Majd a tizenhetedik században kezdett teret hódítani a finom papírborítás. 1830-ra a eljutott Franciaországba, ahol megkapta a cigaretta nevet (cigar = szivar, -ette = kicsi). 1845-ben a francia állami dohánymonopólium megkezdte a tömeges gyártását. Az angolszász világban a krími háború (1853 - 56) alatt és után lett népszerű, amikor a brit katonák mindenben igyekeztek felülmúlni oszmán török bajtársaikat, és orosz ellenségeiket. A dohányzás terén is. A nyugati világban a cigarettázás általánosan csak a 20. században terjedt el. Az USA-ban a például a század kezdetén az egy főre eső évenkénti cigarettafogyasztás 54 szál volt.  Aztán 1965-ben tetőzött, 4259 szál/év/fővel. Míg a kétezres évek közepére, az egy főre jutó fogyasztás 1691 szálra csökkent.


A jelen: több mint egy milliárd dohányos

A világon évente nagyságrendileg 5-6 billió szál cigarettát gyártanak. Ezt a mennyiséget 1,1 – 1,35 milliárd dohányos füstöli el. (A füsttermelést, egyéb iránt, sok paraméter befolyásolja. Közülük a két legfontosabb, a cigaretta  hosszúsága, és a vastagsága. ) Míg a fejlett országokban, az utóbbi évtizedekben, csökkent, stagnált a fogyasztás, addig a fejlődő országokban folyamatosan nő a dohányosok aránya, száma. Dohányzás következtében világszerte évente körülbelül 5 millió (azaz percenként 9-10 ) ember hal meg. Csak az összehasonlítás kedvéért, Finnország lakossága 2011-ben 5,4 millió fő volt.  Magyarország, sajnos, a cigaretta fogyasztás tekintetében a világ élvonalába tartozik. Mind az egy főre jutó, szálak, mind a dohányosok aránya, tekintetében.

 

Cigaretta és környezetszennyezés

Már a cigaretta előállításának is komoly környezet-terhelő hatása van, gondoljunk a gyárak energia igényére, a papír felhasználásra, a szállításra, sőt, a dohány életciklusának első állomására, hiszen a dohányültetvények elveszik a helyet a természetes növényzettől.

Az égő cigaretta a környezet levegőjét szennyezi, ezáltal a füst beszívására kényszerítve a nem dohányzókat is (passzív dohányzás). A mellett, hogy a cigarettafüst veszélyes szén-monoxidot és erősen környezetszennyező szén-dioxidot is tartalmaz, több mint 4000 különböző kémiai anyag is megtalálható benne. Ezek szilárd részecskékként vagy gőzként folyadékcseppekbe tömörülve szállnak a levegőben. Hosszú lenne felsorolni ezeket az alkotóelemeket, mindenesetre alkánok, aromás szénhidrogének, karbonil-származékok éppúgy megtalálhatóak a cigarettafüstben, mint savak, észterek, nitrogéntartalmú vegyületek. - Egy részük bizonyítottan rákkeltő, illetve környezetromboló hatású, emberre, állatra és növényre egyaránt veszélyesek.

Az  elszívott cigaretta maradéka, a csikk ugyancsak környezetszennyező. Elvileg újrahasznosítható, ennek ellenére a külső környezeti hatásoknak nagyon is ellenálló tud lenni. A lebomlási folyamata tarthat 1 hónaptól egészen 3 évig, bizonyos esetekben még annál is tovább. Azon túl, hogy az eldobott csikk látványa bántja a szemet, a benne található vegyi anyagok (pl. vinilklorid) szennyezik a talajt, a vizeket.

További gond, hogy az égő cigarettacsikkek rengeteg tűzesetet okoznak. (A cigaretta parázsló vége 700-1050 Celsius fokon izzik.) Ki ne hallott, látott volna már olyan híradást, ahol egy cigaretta okozta a lakás, a bozót, az erdőtüzet.

Ezek hatalmas károkat tudnak okozni mind emberéletek tekintetében, mind a természetnek (egy erdő tisztességes regenerálódása hosszú évtizedekbe telik). Egyes kutatók becslése szerint, a világszerte több mint egymilliárd dohányos által meggyújtott, évi közel hatbillió cigaretta, 27 milliárd dollárnyi tűzkárt okoz. Sok helyen ezért nagyon komolyan büntetik a cigarettát eldobókat, Washington állam például 1024 dolláros (ez több mint 200.000 forintnak felel meg) büntetést szab ki az ilyen cselekedetért.

 

forrás: wikipedia.org, color.oefi.hu, web.interware.hu

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Adj új életet tárgyaidnak!

A rendezvénysorozat jelmondata – Adj új életet tárgyaidnak! – utal arra, hogy a kampány célja a hulladékkeletkezés ...