Tények a cigarettáról

Magazin

írta: ecolounge
2013/06/03

A dohányt a maják és aztékok is elsősorban rituális célokra használták - mára azonban többmilliárdos üzletté vált a dohányipar, ezzel együtt pedig komoly egészségügyi és környezetvédelmi problémává is. Ezzel kapcsolatban gyűjtöttünk össze néhány érdekes, egyben megdöbbentő tényt a dohányzásról még 2013-ban, melyet 2020 októberében frissítettünk.

 

  1. A világ legkelendőbb terméke: globális szinten 400 milliárd dolláros üzletet jelent.
  2. Évente 5,5 billió szálat gyártanak le: ennyi cigarettaszál jut kb. 1 milliárd dohányosra.
  3. A finom papírborítás a tizenhetedik században kezdett teret hódítani: majd 1830-ra a eljutott Franciaországba, ahol megkapta a cigaretta nevet (cigar = szivar, -ette = kicsi). 1845-ben a francia állami dohánymonopólium megkezdte tömeges gyártását.
  4. A „parafa hegy” elnevezésű szűrőt eredetileg egy magyar feltaláló, Boris Aivaz alkotta meg 1925-ben: szabadalmaztatta az eljárást, miszerint a filterét krepp papírból készítsék.
  5. A filtert ma már részben műanyagból gyártják, egészen pontosan cellulóz-acetátból: ez rövid nevén acetát műselyem. Az acetát filamentfonalak feldarabolásával rövid acetátszálakat állítanak elő, a cigaretták mintegy 95%-ában ebből készül a füstszűrő. Ez hatalmas mennyiség: a világ acetátszál termelésének 93%-át a dohányipar hasznosítja.
  6. Évente 4,5 ezer milliárd csikket dobnak el: a becslések szerint persze. Ez a legelterjedtebb műanyagszemét.
  7. A filter lebomlása 10-12 évig is eltarthat: bár erről a vélemények megoszlanak, egyesek szerint soha nem bomlik le, hanem mikro- majd nanorészecskékké esik szét.
  8. A talajba jutott csikkek a legújabb kutatások szerint gátolják a növények fejlődését.
  9. Az égő cigarettacsikkek globálisan évi 27 milliárd dollárnyi tűzkárt okoznak: ez az USA GDP-jének a kétszerese!
  10. Már az előállításának is komoly környezet-terhelő hatása van: gondoljunk a gyárak energia igényére, a papírfelhasználásra, a szállításra, vagy a dohánytermesztésre (a dohányültetvények elveszik a helyet a természetes növényzettől).
  11. Az egyik legjobb placebo: a dohányzás mindig olyan hatást vált ki, amilyet a használója "elvár tőle” (nyugodtság, feloldódás, éberség), ez teszi a cigarettát a világ egyik legjobb placebo hatású élvezeti cikkévé.
  12. Tíz másodperc az agyig: a dohányfüst belélegzését követő 10 másodpercben éri el az agyat a nikotin. Ezután kimutatható a test bármely pontján, még az anyatejben is.
  13. Öregít: a dohányosok bőre gyorsabban öregszik, a ráncok is hamarabb jelennek meg, a dohányfüst pedig a fogakat is roncsolja.
  14. Sokszorosan rákkeltő: a dohányfüst többek közt arzént, formaldehidet, ólmot, hidrogén cianidot, nitrogén oxidot, karbon monoxidot, ammóniát és 43 ismert karcinogént (rákkeltő anyagot) tartalmat.
  15. A cigaretta több mint 4000 összetevőt tartalmaz: amelyek égés közben további 200 "vegyületet" hoznak létre: alkánok, aromás szénhidrogének, karbonil-származékok éppúgy megtalálhatóak a cigarettafüstben, mint savak, észterek, nitrogéntartalmú vegyületek. Ezek nagy része bizonyítottan egészségre káros, és környezetromboló hatású.
  16. Sokan azt hiszik, a dohányzás csupán a légzőrendszerre jelent veszélyt, holott fő szerepet játszik számos daganattípus, koszorúérbetegség, a cukorbetegség, a gyomor gyulladásos megbetegedéseinek kialakulásában is.
  17. Az is veszélyben lehet, aki nem dohányzik: a cigaretta füstje a környezet levegőjét szennyezi, sőt, a mellékfüst még nagyobb arányban tartalmaz káros anyagokat, mint az úgynevezett főfüst. Így mindazok egészségét károsíthatja, akik nem dohányoznak, de kénytelenek szívni a füstöt, azaz a passzív dohányosok.
  18. A cigarettafüstben lévő veszélyes kémiai anyagok szilárd részecskékként vagy gőzként folyadékcseppekbe tömörülve szállnak a levegőben: könnyen megtapadnak a ruházaton, hajon, bőrőn és a bútorokon is, így a dohányzás után, másokkal érintkezve is tovább kérosíthatják egészségünket.
  19. A dohányzók immunrendszere ellenállóbbnak tűnhet: a nem-dohányzókéhoz képest bár vérük kevesebb antioxidánst tartalmaz, azonban immunrendszerük - a folyamatos igényevétel miatt - gyorsabban reagálhat a vírustámadásokra, legalábbis egy ideig.
  20. Akár fogyaszthat is, de tönkreteszi a gyomrot (is): az étkezés utáni dohányzás bár "segíti" a gyorsabb anyagcserét, mivel olyankor a szervezet az emésztés helyett inkább a vérsejtek védelmére, a bejuttatott méreganyagok eltávolítására koncentrálja energiáit, ilyenkor azonban az elfogyasztott étel csak egy részét emészti meg a gyomor.
  21. "Néhány" év minusz: egyes kutatások szerint egy átlagos cigarettázó a dohányzás következtében 14 évet veszít az életéből, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dohányzás fiatalon sírba visz.
  22. Egy 2017-es tanulmány szerint a világon minden tizedik halálozás oka a dohányzás: a halálozások fele pedig az alábbi négy országhoz köthető: Kína, India, az Egyesült Államok és Oroszország.
  23. Egyre megy: a „Light”, ill. mentolosat használó dohányosok általában erősebben szívják a cigarettát, ami hasonló kátrány és nikotinbevitelt eredményez, mint a normál cigaretták esetében.
  24. Izzása elérheti akár az 1050 Celsius fokot is: így csupán 500 fokkal marad el a vas olvadáspontjától! A beszívott füst persze már jóval alacsonyabb hőmérsékletű, ám belégzése még így is irritálhatja a nyálkahártyát és légutakat.
  25. Magyarországon a csikk eldobása szabálysértésnek számít, amiért 5-50 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki a közterület-felügyelő, feljelentés esetén pedig akár 150 ezer forintig terjedő pénzbírságot róhat ki az illetékes járási kormányhivatal.

Kép forrása: Unsplash, szerző: Mathew MacQuarrie

A rovat új hírei

Hasonló

Nem csak a dohányzás az oka

Asztma, tüdőrák... - a szennyezett levegő tartós belélegzése az európai engedélyezett értékek alatti mennyiségben is növeli ...

A rovat legolvasottabbjai