Fertőtlenítés ezüsttel
Az ezüst fertőtlenítő hatását már az ókoriak is ismerték. A kútba dobált ezüstpénzek régen életeket mentettek.
Hela sejtek - a kép illusztrációForrás: commons.wikimedia.org
Számos történelmi példát találunk arra, hogy az emberek bizonyos ezüsttárgyakat használtak fertőtlenítésre és betegségek megelőzésére. Hérodotosz például beszámol arról, hogy a perzsa királyok sosem indultak útnak az ezüstkorsókat szállító kocsi nélkül. A rómaiak ezüstérméket tartottak az edényeikben, a kínai császárok pedig ezüst pálcikákkal ettek. A középkorban a tehetős európai családok ezüstkanalat adtak a gyerekeknek, hogy azt szopogassák. A 20. században aztán a NASA fejlesztette tovább az ezüstionizációs technikát az űrbe szállított vízkészletek tisztántartására.
Hogyan működik?
Az oligodinamikus - önfertőtlenítő - hatást, melyet már évezredek óta használtak, először egy svájci botanikus, Karl Wilhelm von Nägeli írta le 1893-ban. Dokumentálta, hogy különböző fémionok - az ezüst mellett például a réz, a vas, a cink és az alumínium - káros hatással vannak egyes mikroorganizmusokra. Mára több kutatás is született a témában, melyek bebizonyították, hogy az ezüstionok körülbelül 650 féle kórokozót pusztítanak el, emellett a penészgombák ellen is hatásosak. Ezüstionokat az ezüst elektrolízisével hoznak létre, illetve azok az ezüst alkotóelemeinek oldódása során keletkezhetnek.
Az egyik legelterjedtebb használati forma, hogy valamilyen bevonathoz adnak ezüst-kloridot, melyben a légnedvesség hatására ioncsere jön létre. Az ezüstionok a tárgy felszínén koncentrálódva antibakteriális hatást fejtenek ki: kötést alkotnak a mikrobákkal, felszakítják a sejtfalukat, a sejtekbe kerülve pedig felgyorsítják a reaktív oxigéngyökök képződését. Megváltoztatják a sejt energiatermeléséhez szükséges enzimeket, gátolják a DNS reprodukcióját, és a sejt hamarosan elpusztul. Az ezüstionok mintegy 650 féle kórokozót képesek elpusztítani, hatásos védelmet nyújtanak patogén baktériumokkal és penészgombákkal szemben.
Hol / miben használható?
Manapság egyre több helyen használják az ezüstöt fertőtlenítésre az orvostudománytól kezdve a háztartásig. Létezik már ezüsttel bélelt, illetve ezüstlemezeket tartalmazó mosógép, amely képes már 30 fokon is elpusztítani a baktériumok és gombák közel 100 százalékát (nemrégiben olyan mosógépet fejlesztett ki az egyik gyártó, amely ezüstionokat bocsát ki, hogy megelőzze a mosás során esetleg a textilen maradó szennyeződésekből adódó fertőzéseket). Hasonló elven működik az ezüsttel ellátott mosogatógép és a hűtő, sőt, ezüstbevonatú wc-ülőke is létezik. Felületvédelem ezüstion technológia használatával. A legtöbb, háztartásban használt anyagba a gyártás során ezüstsó keverhető, így szinte mindent el lehet látni tartós védelemmel. Ilyen megoldásokkal foglalkozik például a hazai CZEBE-MED is.
íme néhány példa a teljesség igénye nélkül: Padozat, parketta, falazat, csempe, mennyezet, álmennyezet, műszerek, gépek, berendezések, bútorok, gyerekágyak, betegágyak, székek, lámpatestek, polcok, asztalok, ajtók, kilincsek, kapaszkodók, csapok, csaptelepek, légkondicionáló berendezések és vezetékeinek belső felülete, csővezetékek, panelek, acél tartószerkezetek, konzolok és minden egyéb: műanyag, papír, tinta anyagába integrálva és ami festhető, még üveg is,
Ez különösen olyan helyeken jöhet jól, ahol a fokozott higiéniai követelmények erre okot adhatnak vagy igény merül fel rá. Néhány példa: Kórházak, klinikák, orvosi rendelők, élelmiszer előállítók, feldolgozók és raktárak, hűtőházak, bankok, önkormányzatok, bölcsődék, óvodák, iskolák, tömegközlekedési eszközök, gyógyszertárak, fürdők, szállodák, éttermek, üzemi konyhák, szupermarketek, hentes- és péküzletek, de saját otthoni környezet egységei és berendezései is higiénikusabbá tehetőek - konyha, fürdő, gyerekszoba és ezek használati tárgyai.
Ezüst gazdasági hatása
A várható életkor és a krónikus betegek számának növekedése tovább emeli az infekciós szövődmények számát és súlyosságát is. Eközben a kórokozók rendkívüli alkalmazkodóképessége, valamint az antibiotikumok túlzott, indokolatlan használata és a higiénés szabályok, ajánlások be nem tartása következtében nő a gyógyszerrezisztens törzsek száma, melyek egyre nagyobb terheket rónak az egészségügyi ellátásra, pl.: antibiotikum költség, elhúzódó kórházi ápolás, legrosszabb esetben az elhalálozás és esetleges perköltségek. (Az egészségügyi intézményekben szerzett kórházi törzsek által megfertőződött betegek kezelése sokszor többe kerül, mint egy fertőzésveszélyes helyiség pl. műtő, invazív beavatkozásokat végző szakrendelő teljes antibakteriális bevonatának elkészítése.) Kijelenthetjük tehát, hogy az ezüstnek a népegészségügyi jelentőségén kívül jótékony hatása van a gazdaságra is, javasolt tehát élni az ezüst jelentette megoldásokkal, mint lehetőségekkel.