Környezeti nevelés itthon és külföldön
A környezeti nevelést nem lehet elég korán kezdeni: a legjobb ha már az általános iskolai tananyag részét képezi. De vajon mi a jobb? - Ha egy külön tantárgyat kap a környezetvédelem, vagy ha igyekeznek minden tárgyba beépíteni?
Kislány a kertben - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
A hazai gyakorlat: környezetismeret és erdei iskola
Magyarországon az iskolarendszerű környezeti nevelés az alsós környezetismeret órára korlátozódik, amely - ahogy neve is mutatja - elsősorban lexikális tudás átadására hivatott, még ha alternatív módszerek segítségével is, nem pedig arra, hogy az embert bele is helyezze a környezetébe, aktív cselekvésre buzdítva. Ezt egészíti ki - jó esetben - az erdei iskola egyre népszerűbb gyakorlata, amikor a gyerekek eltöltenek pár napot a megszokott életterüktől eltérő helyen - például a városi gyerekek falura utaznak -, kirándulással, ismerkedéssel az idegen környezettel, szokásokkal. Mindez nagyon fontos, ám a környezet védelme általában itt sem terjed tovább annál, hogy nem szabad szemetelni az erdőben, vagy "haladó szinten" a táborban szelektíven gyűjtjük a szemetet.
A szemléletformálás tehát elsősorban a szülő felelőssége, amiben persze segítségére lehetnek remek (non-profit) kezdeményezések, de ha igazán elkötelezett egy szülő, akár öko óvodába is írathatja csemetéjét, délutánonként, illetve a nyári szünetben izgalmas foglalkozásokra viheti.
Külföldön általánosabb az "infúziós módszer"
Az Amerikai Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Japánban, az Európai Közösség tagállamainak túlnyomó többségében az adott ország fenntartható fejlődési nemzeti stratégiájára épülnek a környzeti nevelést célzó oktatásfejlesztő programok. Mivel az oktatásügyet az Európai Közösség azon társadalmi szektorok közé sorolja, amelyet nem befolyásol közvetlenül semmiféle EU jogalkotási törekvés, ezért természetes, hogy ahány ország, annyiféle terv létezik a környzetvédelem oktatására.
Nincs egységes gyakorlat azt illetően sem, hogy a környezeti nevelés önálló tantárgy-e vagy sem. Ám külföldön sokkal általánosabban és kiterjedtebben alkalmazzák az úgynevezett infúziós módszert, azaz amikor nem különálló tárgyként, hanem valamilyen tantárgyba beépítetten valósítják meg a környezetvédelmi oktatás célkitűzéseit.
Fontos megemlíteni emellett azt is, hogy a környezeti nevelés a fejlett országok (mint az USA, Németország, Anglia) gyakorlatában az idők során szakmailag professzionalizálódott. A „környezeti nevelő” (environmental educator) önálló szakmává, foglalkozássá vált, ami megoldhatja azt a visszás helyzetet, amikor a tanító a saját értelmezésében oktatja, például a klímaváltozást.
Néhány konkrét példa
Nem lehet túl korán elkezdeni a környezeti nevelést, vallják a vietnami "The Farming Kindergarden" óvoda vezetői. Az 500 férőhelyes épület tetejére a gyermekek által megművelhető kertet létesítenek.
Az USA-ban idén határoztak arról, hogy speciálisan a klímaváltozás következményeiről indítanak egy tantárgyat az állami iskolákban (a magyar rendszer szerinti általános iskola felső tagozatában és a középiskola egészében). Az alaptantervet azonban államonként külön készítik el az adott állam környezeti meghatározottságát és azt véve figyelembe, hogy addig mennyit foglalkoztak a helyi iskolákban környezetvédelmi témákkal. A tanterv ugyanakkor máris vitákat generált: Mark McCaffrey, a tudományos oktatásért felelős amerikai nemzeti központ igazgatója például azt hiányolja, hogy alig kap hangsúlyt benne az, hogy tulajdonképpen az ember a globális felmelegedés fő okozója.
A leginkább példamutató, ha már az iskola építése és fenntartása is környezetbarát: ilyen a nemrégiben átadott izraeli oktatási intézmény, amely Kfar Saba-ban, a bioépítkezés kritériumainak megfelelően épült fel. A minden tekintetben "önellátó", megújuló energiaforrásokat alkalmazó épületnek egy része zöldtetős, a növény-takaró amellett, hogy segít az esővíz hasznosításában, még természetes hőszigetelőként is működik.
Ennél még újabb zöld-iskola beruházás az év végére elkészülő Porter School of Enviromental Studies Tel-Avivban, amely már a harmadik LEED Platinum minősítéssel rendelkező épület Izraelben.
Az, hogy a diákok maguk végzik az iskolákban keletkező hulladékok újrahasznosítását talán nem is olyan meglepő annak fényében, hogy a tananyagban szerepelnek a klímaváltozás következményeire, a fenntartható "életstílusra", az egészséges épületekre vonatkozó ismeretek - mindezt pedig érdekes kutatásokkal is alátámasztják.
