Passzívház-minősítésű hazai iskola
Mindössze hat hónap alatt épült fel a pesterzsébeti iskola új épületszárnya, amely azon kívül, hogy megoldást nyújt az intézmény autista tanulóinak szakszerű oktatására, az országban először passzívház-minősítést is kapott.
Passzívház-minősítésű iskolaForrás: passzivhaznyiltnap.com
Az egyik teremForrás: passzivhaznyiltnap.com
Rengeteg fény áraad be az óriási ablakokonForrás: passzivhaznyiltnap.com
A színeket magam választottam – mutat körbe büszkén Csécsi Barnabás Sándor a Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (röviden csak „BENEDEK”) igazgatója az új épületrészük üde, sárgában és zöldben pompázó falain. A Budapest XX. kerületében található kertvárosi iskola azonban nem csak egy egyszerű bővítésen esett át: a 3 teremből álló szárny közintézményként Magyarországon először kapta meg a passzívház-tanúsítványt. Az épület pedig novemberben – egy nap erejéig – megnyílt a látogatók számára.
Az első kérdés, ami mindenkiben felmerülhet, hogy mitől minősülhet passzívháznak egy oktatási intézmény. Természetesen ugyanolyan szigorú feltételeknek kellett megfelelnie, mint bármelyik másik épületnek: a legfontosabb az extra hatékony hőszigetelés – mind a talajban hőszigetelt lemezalappal, mind a falakban 30-40 centis grafitos hőszigeteléssel, de a tetőszerkezetben is.
Az épületben nincs „direkt” fűtés, hiszen a meglévő hőenergiát „forgatják vissza”, 94 %-os hővisszanyerős szellőzést alkalmazva. Az óriási ablakokon beáramló fény pedig gondoskodik arról, hogy a világítást minél később kelljen felkapcsolni – bár a fénytető építése végül nem valósult meg a 40 millió forintos keretből – árulja el az igazgató.
Igen alacsony tehát az iskola energia-felhasználása, körülbelül negyede egy hagyományos téglaszerkezetű épületének. Ez amellett, hogy a gáz-, a villany- és a vízszámlán is jócskán meglátszik – hiszen a fenntartás sokkal gazdaságosabb –, egyéb előnyökkel is jár. Egész évben friss a levegő minden helyiségben, a szabályozott páratartalom miatt nem alakul ki penészedés, és a szén-dioxid-kibocsátás is minimális.
Csécsi Barnabás Sándor szerint a problémát egyedül az jelenti, hogy az iskolában természetszerűleg vannak nem oktatási időszakok, így ilyenkor nincs milyen hőt visszaforgatni. A passzívházakban ugyanis a kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. Hétfőnként tehát az anyaiskola fűtési rendszere „segít be” abba, hogy a gyerekek ne fázzanak.
Bár a diákok – hétvége lévén – nincsenek bent az osztályokban, az iskolában körbenézve mégis az látszik, hogy itt minden róluk szól, rendkívül otthonos és barátságos légkör járja át a kis épületrészt. Nem is gondolnánk, hogy csak e tanév kezdetére készültek el a speciális foglalkoztató helyiségek, részben megoldva az iskola krónikus helyhiányát és az autista gyerekek elhelyezését, akik maximum 8 fős osztályokban, vegyes korcsoportokban tanulnak itt.
Kísérleti jelleggel indult a Fővárosi Önkormányzat finanszírozásában ez a projekt – mondja Csécsi –, az engedélyeztetés hosszú folyamat volt, de így is fél év alatt elkészült az új épületszárny, a kivitelezéssel ráadásul egy helyi, pesterzsébeti vállalkozót tudtunk megbízni. Az átadás óta egymás kezébe adják a kilincset az érdeklődők – főleg építésügyi hatóságok, illetve önkormányzatok, amelyek maguk is hasonló beruházást tervezhetnek –, de ilyen típusú konkrét kezdeményezésről, "követőkről" egyelőre nem tudok – teszi hozzá. Az épület paramétereiről további adatok itt érhetőek el.