Műfenyő vagy valódi - melyik a leginkább környezetbarát?
Vajon a hagyományos, vágott fenyőnek van valamilyen környezetbarátabb alternatívája? Például a műfenyő fenntarthatóbb? Vagy esetleg a földlabdás fenyő "ökosabb" választás lehet? Cikkünkben többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.
KarácsonyfaForrás: unsplash.com
Szerző: Rebecca Campbell
Nordmann fenyőForrás: pixabay.com
LucfenyőForrás: pixabay.com
Gyökeres fenyőkForrás: commons.wikimedia.org
Kiszolgált fenyőfaForrás: pixabay.com
Ami az idei fenyőtrendeket illeti: Mint Boross Dávid, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének (Makert) elnöke az MTI-nek elmondta, az országban tavalyhoz hasonlóan várhatóan az idén is 2-2,2 millió vágott fenyőt értékesítenek. Ugyanakkor egyre többen keresik a cserepes fenyőket, amelyekből idén 15-20 ezer darabot is eladhatnak a tavalyi tízezer darab után, emellett nőhet a műfenyők iránti kereslet is, melyekből a tavalyinál akár 100 ezerrel többet, mintegy 300 ezret is eladhatnak.
Ami az egyes fenyőfajtákat illeti, a szakember szerint tavalyhoz hasonlóan a vágott fenyők közül 50 százalékban lucot, 30-40 százalékban nordmannt értékesíthetnek az idén is, az összes többi fajta pedig alig 5 százalékot tesz majd ki. Mint hozzátette, környezetvédelmi szempontból a vágott fenyőket érdemes előnyben részesíteni, mivel az elsősorban Kínából érkező, import műfenyő ökológiai lábnyoma a szállítás miatt kedvezőtlenebb. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az ünnep után a vágott fenyőket senki ne égesse el, azokat az aprítást követően a komposztálókba érdemes helyezni, vagy a település hulladékkezelő gyakorlata után kell érdeklődni.
Verseny az egyes fenyőfajták között
Mint láthatjuk, kiélezett verseny folyik a nordmann és a lucfenyő között - míg egyes felmérések szerint a luc vezet, mások szerint a nordmann, és van, ahol a kettő között az ezüstfenyő is helyet kap. Az Agroinform felmérése szerint például a nordmann fenyő áll az első helyen, a megkérdezettek 54%-a választja ezt, míg mögötte szinte holtversenyben következik az ezüstfenyő (22%) és lucfenyő (21%). A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a legtöbben (44%) a másfél-két méter közti magasságot keresik, további 40% viszont a másfél méternél kisebb fenyőfával is megelégszik. A válaszadók 12%-a jelezte, hogy fenyő helyett műfenyőt díszít karácsonykor, legfőbb indokként a válaszadók fele a környezetvédelmet jelölte meg, emellett fontos szempont a többszöri felhasználhatóság is.
Fenyőtermesztés
Nordmann fenyő
A nordmann fenyőről érdemes tudni, hogy termesztését Európában elsősorban Dániában végzik, innen Magyarországra évente körülbelül 5-600 ezer darab érkezik, az északi ország látja el ezzel a fajtával szinte az egész kontinenst. Ugyanakkor a nordmann fenyő iránti, évek óta erősödő keresletre válaszul, az elmúlt 10 évben nagy mennyiségben telepítettek ilyen fajtát a magyar gazdálkodók is, melyekhez többnyire szintén Dániából érkeznek a csemeték.
Nordmann fenyőForrás: pixabay.com
Lucfenyő
A nordmann fenyő előretörésének az is kedvez, hogy a természetes erdőben élő lucfenyőt a klímaváltozás, ezen belül is a páratartalom csökkenése veszélyezteti, melynek hatására a fa legyengül, és kevésbé lesz védekezni a kórokozók ellen, arról nem is beszélve, hogy közben új kártevők megjelenésével is számolni kell. Az ültetvényeken és kertekben található lucfenyők tovább maradhatnak meg, feltéve, hogy többet öntözik őket, és akár a növényvédőszerek használata is szükségessé válhat.
Ahogyan egy fenyőtermesztő beszámolt róla, az utóbbi évtizedben a kórokozók és kártevők egyre inkább veszélyeztetik a fenyőfákat, így "a növényvédelmi munkáktól ma már nem lehet úgy eltekinteni, mint korábban", különösen az utóbbi években tapasztalható a gombás megbetegedések megjelenése. A fenyőtermelés erőforrásigényéhez tartozik emellett a műtrágyázás illetve a munkagépek használata. A fenyőtermesztésnek ugyanakkor előnyei is vannak az éghajlat szempontjából: a fák életükben oxigént termelnek és széndioxidot kötnek meg, a fenyőillat pedig hozzájárulhat a klímaváltozás enyhítéséhez.
| Magyarországon mintegy 3000 hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyékben. A leghíresebb fenyőtermesztő településeknek talán a dél-zalai Nemespátró és Surd számítanak. A leggyorsabban a lucfenyők nőnek, 5-8 évesen szokták kivágni őket, míg az ezüstfenyőket 6-11 évesen, a nordmannokat pedig 8 és 15 éves koruk között. Ha egy 1,5-2 méteres fát veszünk, az átlagban 12 éves lehet. |
LucfenyőForrás: pixabay.com
Vágott fenyő vagy műfenyő?
Mivel a valódi fenyő alternatívájának a legtöbben a műfenyőt tekintik, e két változat ökológiai lábnyomát érdemes összehasonlítani. Persze, az eredmény sok tényezőtől függ: attól, hogy mennyi energiát követelt az előállítás, mennyit utazott a fa, és mi történik vele a használat után. A valódi fenyőnél kérdés, hogy hogyan semmisül meg, a műfenyő esetében pedig az lehet a kulcstényező, hogy hányszor használják fel újra. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy minimum hány évig is kell használni egy műfenyőt, hogy megtérüljön az az energia, amelyet a termelésébe fektettek illetve, hogy felvegye a versenyt a vágott fenyővel.
Egyes szerint ez 20 év, mások szerint 10, de van olyan forrás, mely szerint akár 5 év is elegendő lehet. A legelterjedtebb nézetek szerint legalább 10 évig kell felállítanunk ugyanazt a műfenyőt, hogy körülbelül akkora karbonlábnyoma legyen a karácsonyfánknak, mintha 10 éven keresztül mindig új fenyőt vettünk volna. Összességében a legtöbben azon az állásponton vannak, hogy a vágott fenyő a környezetbarátabb választás a már említett széndioxid-megkötő hatás, a természetesség, a könnyebb lebomlás miatt, és azért, mert ha helyből rendeljük, kevesebbet utazik, mint a műfenyő, és a helyi munkaerőt és vállalkozásokat támogatjuk vele.
| Az Amerikai Karácsonyfa Szövetség (American Christmas Tree Association - ACTA) tanulmánya szerint egy vágott fenyő kevesebb környezeti hatással jár, mint egy műfenyő, amennyiben csak egyszer használjuk a műfenyőt, figyelembe véve minden eshetőséget, ami a fákra vár a használat után. Műfenyőt viszont a többség nem azért vesz, hogy csak egyszer használja, a tanulmány szerint pedig, ha legalább 5 évig használja valaki a műanyag díszt, akkor kisebb ökolábnyom keletkezik, mintha 5 alkalommal venne vágott fenyőt. A kanadai Ellipsos által készített felmérés azonban teljesen más következtetésre jutott. Ők a kanadai fenyőtermesztést alapul véve úgy számoltak, hogy a teljes életciklust tekintve egy fenyő évente 3,1 kg széndioxidot termel, míg egy műfenyő 8,1-et, ami utóbbi teljes életciklusát tekintve 48,3 kg. Ez annyit tesz, mintha egy átlagos autóval (150g/km széndioxidkibocsátással) 125 illetve 322 km-t tennénk meg. Ugyanakkor, ha évente egy vagy három hétig telekocsival, tömegközlekedéssel vagy biciklivel megyünk a munkába autó helyett, azzal nagyjából ennyi széndioxidot spórolhatunk meg. Következtetésük szerint a valódi fenyő környezettudatosabb választás, de a műfenyő is környezetbarát megoldás lehet, amennyiben legalább 20 évig használjuk. Ugyanakkor, mint megjegyzik, a karácsonyfák ökológiai lábnyoma valójában eltörpül az más tevékenységek mellett, amilyen például az autózás. Hozzáteszik, hogy nem vettek figyelembe olyan tényezőket, mint az ültetvények talajeróziója vagy a műfenyőből származó dioxin-kibocsátás, illetve a PVC bomlásában hatása. |
Az élő fenyő esetében a széndioxidkibocsátás, ahogyan a növényvédőszerek mennyisége is függ a környezeti tényezőktől: a talaj összetételétől, a napnak való kitettségtől és a csapadék mennyiségétől. Ezek az eredmények a Montreal környéki termesztést tükrözik, más éghajlaton más tényezők játszhatnak közre.
Ami a jövőt illeti, úgy tűnik, hogy a vágott fenyőt egyre kevésbé preferálják a hivatalos szervek, ugyanis az idei évtől nem lehetséges a vágásra szánt karácsonyfa ültetvények után uniós területalapú támogatást igényelni, csak akkor, ha a fát gyökerestől értékesítik.
Gyökeres fenyőkForrás: commons.wikimedia.org
A vágott fenyő karácsony után
A Carbon Trust szerint a vágott fenyő kapcsán az az igazán lényeges kérdés, hogy hogyan végződik az életciklusa. Egy 2 méter magas valódi fenyő karbonlábnyoma körülbelül 16 kg üvegházhatású gáznak felel meg, ha a szeméttelepen végzi, viszont ha elégetik, elültetik, vagy feldarabolják és faforgácsként vagy mulcsként hasznosítják újra, az akár 80%-al is csökkentheti a kibocsátást, 3,5 kg-ra.
A műfenyő kibocsátása 40 kg, vagyis több mint kétszer annyi, mint egy vágott fenyőé, amennyiben utóbbi a szeméttelepen végzi, és több, mint tízszer annyi, ha a fenyőt elégetik. Következtetése szerint legalább tízszer kell használni egy műfenyőt ahhoz, hogy kisebb legyen a negatív környezeti hatása, mint a valódié.
Mint írják, a fa égetése körülbelül annyi kibocsátással jár, mint amennyit elnyelt a növekedési periódusban. Bár az égetés és a komposztálás hasonló lábnyommal rendelkezhet, ha házilag kezeljük a fenyőt, mégis inkább a komposztálást ajánlják a hivatalos szervek, mert így nem keletkezik légszennyező füst, emellett a komposztálással újrahasznosítható anyag keletkezik. Aki mégis az égetés mellett dönt, annak semmiképp nem tanácsos ezt kályhában tennie, többek között azért, mert a fenyő károsíthatja a berendezést.
A központilag begyűjtött fenyőket több helyen erőművekben használják fel, ahogyan Budapesten is: mint az FKF oldaláról kiderül, a kiszolgált tűlevelűeket először aprítják, majd ezt követően a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba kerülnek. A fenyőfa a magas gyantatartalom miatt kitűnő tüzelőanyag, melyből az elégetéssel több tízezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtési hőt, és villamos áramot.
Más helyeken a fenyőt forgácsnak vagy mulcsnak aprítják fel, amit mi is megtehetünk otthon, ha hasznát tudjuk venni a kertben, emellett akinek barkácsolni támad kedve, akár különböző fatárgyakat is készíthet a fenyőből.
Kiszolgált fenyőfaForrás: pixabay.com
A leginkább környezetbarát megoldás
Ahogyan az Európai Unió, úgy a Carbon Trust álláspontja szerint is a földlabdás fenyő jelenti a leginkább környezetbarát megoldást, ebben az esetben nem árt odafigyelnünk néhány dologra, ha szeretnénk, hogy a fánk túlélje a karácsonyt. Felmerülhet ebben az esetben a kérdés, hogy hogyan tovább: a fenyőnket konténerrel együtt minden télen bevigyük-e a szobába, esetleg minden karácsonykor vegyünk új fenyőt. Akinek van elég hely az udvarán, annak ez utóbbi is megoldás lehet, akinek nincs, annak a fenyőkölcsönzés jöhet szóba.
A vágott fenyővel az egyik legnagyobb probléma, hogy nem minden kivágott darab kel el, ami színtiszta pazarlás. Erre a problémára talált megoldást az egyik zalai cég, és úgy döntött, csak megrendelésre vágnak ki fenyőt.
Láthatjuk, hogy szerencsére jó pár alternatíva közül választhatunk, ha karácsonyfáról van szó, így mindenki megtalálhatja az ízlésének és pénztárcájának, környezeti elhivatottságának leginkább megfelelő változatot. Ráadásul ez még nem minden, ugyanis ha kísérletező kedvűek vagyunk, teljes egészsében el is hagyhatjuk, illetve más anyagokkal helyettesíthetjük a hagyományos fát. Számos, hangulatos dekorációs ötletet találni például a Pinteresten.
Képek forrása:
1. Kép forrása: unsplash.com Kép szerzője: Rebecca Campbell
2. Kép forrása: pixabay.com Kép szerzője: Peggy Choucair
3. Kép forrása: pixabay.com Kép szerzője: Goran Horvat
4. Kép forrása: commons.wikimedia.org Kép szerzője: BuhaM
5. Kép forrása: pixabay.com Kép szerzője: Manfred Richter
