Nyakunkon a fűtésszezon
A fűtésszezon kezdetével bizonyára sokunkat foglalkoztat, vajon mit tehetünk, hogy kevesebb hőt hagyjunk „elveszni” lakásunk mindennapos fűtése során. Egyrészről ez nyilvánvalóan pénztárcánk kímélése szempontjából sem elhanyagolandó kérdés, másrészről azonban nem szabad elfeledkeznünk a környezetvédelmi aspektusáról sem.
Radiátor - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
Hősziget jelenségForrás: www.met.hu
Mindennapi hőveszteségeink
A hőveszteséget (vagy hulladékhőt) mind berendezések, mind energiatermelő folyamatok adhatják - ilyen a fűtés is. A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint az emberek által generált hulladékhő 1 Celsius-fokkal is megemelheti az átlaghőmérsékletet a téli időszakban földtekénk északi oldalán.
Valószínűleg személyesen is megtapasztaltuk, hogy amint a városokba érünk, a levegő hőmérséklete jóval magasabb. Ezt a folyamatot városi hősziget hatásnak nevezzük. Oka, hogy a városokban hiányoznak a természetes párolgó felszínek (talaj, növényzet, felszíni vizek), melyek a vidéki területeken közreműködnek az energia egyensúly fenntartásában.
Hősziget jelenségForrás: www.met.hu
Az új kutatás egyenesen azt bizonyítja, hogy a hősziget hatás regionális szinten befolyásolni tudja a klíma változását. Ez a hatás nem feltétlenül csak az adott településen keletkezik, hanem a légmozgások miatt akár mérföldekkel a kibocsátás helyszínétől is.
Mit tehetünk a felesleges „pazarlás” ellen?
- Csavarjuk le a fűtést 1 Celsius-fokkal. Minden egyes Celsius csökkentéssel 3%-ot spórolhatunk. Ha termosztátunk programozható állítsuk alacsonyabb hőfokra amíg nem vagyunk otthon, azonban ügyeljünk arra, hogy ne hagyjuk túlzottan lehűlni sem a lakást - 3-5%-al alacsonyabb hőmérséklet ideális lehet. Megfontolandó tanács, hogy előbb vegyünk fel egy pulóvert, és csak utána fűtsük a lakást melegebbre. A nappali levegője általános ajánlásként elég, ha 21 Celsius- fokos, a hálószoba pedig 18-19 Celsius-fokos, ugyanakkor figyeljünk arra, hogy az életterek között ne legyen nagy differencia. A páratartalomra is ügyelni kell: 40-60 %-os páratartalom az ideális. Ez befolyásolja hőérzetünket is, mivel magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek érzünk.
- Sötétedéskor húzzuk be a függönyt, ezzel megakadályozhatjuk, hogy a meleg levegő az ablakokon kiszökjön.
- A bútorokat tartsuk távol a fűtőtesttől - egy magas kanapé például megakadályozza, hogy a meleg szétáramoljon a szobában. Figyeljünk rá, hogy a függöny se lógjon a fűtőtestre.
- Ha van olyan szobánk, amelyet sok napfény ér, ne felejtsük el kinyitni az ajtaját, így meleg levegő áramolhat a többi helyiségbe is. Ne feledjük: a napfény a legolcsóbb energiaforrás.
- Figyeljük meg, hogy hol huzatos a lakás. Fordítsunk figyelmet az ablakokon lévő lyukakra, repedésekre- ez legegyszerűbben egy szeles napon kivitelezhető.
- Szigeteljük le a padlást és a falakat, ha tehetjük– ezzel akár 15%-15%-os hőveszteség akadályozható meg.
- A szellőztetést úgy oldjuk meg, hogy 3-5 percre szélesre nyitjuk az ablakokat, ahelyett, hogy hosszú időre résnyire nyitnánk őket.
Természetesen a legjobb megoldás az lenne, ha már az épületek tervezése során figyelembe vennék a mérnökök az energiatakarékossági szempontokat, azonban, ha ez nem adatott meg Nekünk, akkor is tehetünk azért, hogy csökkentsük a hőveszteséget.