Szigorodó U értékek - energiahatékonyabb otthonok

Ha azt halljuk, U érték, a legtöbben valószínűleg nem tudjuk miről van szó, hacsak nem vagyunk energetikában jártas szakemberek. Nem is igazán fontos, hogy tisztában legyünk a jelentésével részletekbe menően. Elég annyit tudnunk, hogy minél kisebb számot kapunk U értékként, annál energiatakarékosabb az otthonunk. Nézzük meg közérthetően, hogy miért.

Családi ház szigeteléseForrás: www.knaufinsulation.hu
Szerző: Knauf Insulation

Korszerű szigetelőanyagokForrás: www.knaufinsulation.hu
Szerző: Knauf Insulation

A Hőátbocsátási tényező (U-érték – W/ m2·K) egy adott szerkezet hőátbocsátó képességét mutatja. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik a szerkezet. Ez minket, nem épületgépészeket is érint, hiszen lakóingatlanunk számos pontján tud távozni a hő és mindannyian szeretnénk csökkenteni a kiszökő hőmennyiséget. Ennek oka, hogy az energiahatékony otthon fenntartása bizony kevesebbe kerül és ezt folyamatosan érezzünk a pénztárcánkon.

Jó hír, hogy ma már hazánkban is egyre többen figyelnek erre és az energetikai korszerűsítések fontos helyet foglalnak el a családok életében. Erre ösztönöz minket a 2018 január 1-től hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozás is. A rendelkezés értelmében az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője (U-érték) nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/m2, ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 cm-es homlokzati hőszigetelő rendszer (ETICS) alkalmazásával érhető el.

Energiahatékonyság terén nem állunk rosszul a kontinensen. Ha a közeli EU tagállamokat vesszük alapul, az újonnan épült családi házak Magyarországon energiahatékonyabbak mint szomszédainknál. A lengyel és a horvát (U=0,30), a szlovén (U=0,28), a cseh (U=0,25) vagy akár az osztrák (U=0,35), illetve a német (U=0,28) érték magasabb, tehát hazánkban jobban szigetelt falszerkezeteket kell építeni, ami energiahatékonyabbá teszi újépítésű házainkat. Fejlődni persze van hova és ezt mutatja az Európai Unió tervezete is, miszerint cél, hogy 2020-tól az új épületek nulla, vagy közel nulla energiaigényű épületek legyenek. Ez azt jelenti, hogy fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni.

Ingatlanunkért akkor tudunk a legtöbbet tenni, amikor még csak tervezzük az építését. Ebben a fázisban célszerű betervezni a korszerű nyílászárókat és kazánt, illetve a megújuló energiaforrásokat. A napelem, napkollektor vagy hőszivattyú mellett azonban kiemelt figyelmet kell fordítanunk a hőszigetelésre, ha igazán energiahatékony otthont szeretnénk. Ennek oka, hogy a legnagyobb hőveszteség a falakon és a tetőn mérhető, vagyis ezeket a frontokat kell leginkább óvnunk, itt kell az U értéket leginkább leszorítanunk.

A spórolás leghatékonyabb módja a jól megtervezett hőszigetelés. Egy napjainkban átadott, megfelelően szigetelt családi ház fűtési célú energiafelhasználása már akár 40-50%-kal is kisebb lehet, mint egy hasonló, de nem szigetelt otthoné.

Aki utólagos energetikai korszerűsítést tervez, az is kitűnően tudja használni a hőszigetelés adta lehetőségeket és csökkenteni a hőátbocsátást. A legtöbbet ez esetben is a tető és a homlokzatszigeteléssel tudunk nyerni, de a szigetelésnek számos előnye van a takarékosságon túl. Az egyik legfontosabb, hogy a ház értékét is növeli.

A Knauf Insulation korábbi felmérése szerint egy professzionális hőszigetelési rendszerrel ellátott családi ház minimum 10%-kal, de az ország egyes területein akár 6 millió forinttal is magasabb áron értékesíthető, mint egy nem szigetelt ingatlan.

Akit sikerült meggyőznünk arról, hogy a legjobb befektetés a szigetelés, annak szeretnénk még néhány hasznos információval szolgálni a munka tervezéséhez:

A legfontosabb, hogy minden építőipari munka megkezdése előtt végezzünk energia auditot az ingatlanunkon. Amennyiben úgy döntünk, hogy belevágunk a beruházásba, akkor az auditban javasoltakon semmiképp se spóroljunk - pl. a hőszigetelés vastagságán, a nyílászárókon, vagy akár a gépészeten. Ha az auditban leírtak szerint járunk el, akkor a papíron számolt energetikai paramétereket a valóságban is hozni fogja az épületünk. Az energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés, jelentősen csökkentik a fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást eredményezve.
Amikor már a gyakorlati lépéseknél tartunk, akkor mind kivitelezőt mind pedig alapanyagot okosan kell választanunk! Ugyan mostanság a jó szakember drága és jó előre le van kötve a kapacitása, mégis érdemes megvárni míg felszabadul és professzionális módon végzi el a munkát.
Szigetelésnél különösen fontos, hogy prémium alapanyagot építsünk be, mivel a silány minőség nem fog megfelelni a műszaki előírásoknak és a számlánk sem csökken majd olyan mértékben ahogyan azt az auditban előre jelezték. Ne sajnáljuk tehát a pénzt a megfelelő minőségű szigetelésre - például ásványgyapotra -, és a felkészült szakemberre.
Aki össze tudja hangolni a szigetelést a gépészeti felújítással, a nyílászárók cseréjével és akár egy napkollektort is fel tud tenni a ház tetejére, az néhány lépésre lesz csupán a hőn áhított nulla energiaigényű épülettől.
Ez a jelenlegi átlagnál is vastagabb, a falazattól függően 25-30-35 cm vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazásával lesz elérhető, vagyis a szigetelés szerepe a következő években és évtizedekben még inkább felértékelődik majd.