Szigeteléssel a klímaváltozás ellen
Mi magunk is sokat tehetünk a klímaváltozás hatásainak enyhítéséért, többek közt saját lakóépületünk megfelelő szigetelésének kialakításával.
Amikor a klímaváltozásról esik szó, sokan a politikai döntéshozók és a vállalatok felelősségét firtatják. Holott mindannyian tehetünk a környezet védelméért, többek közt a tudatos vásárlással, a háztartási hulladék csökkentésével. A környezettudatos életmódhoz természetesen a házunk, lakásunk szigetelése is hozzá tartozik, mellyel nagyban hozzájárulhatunk a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez - Ne feledjük, ha a magyarországon található családi házak fogyasztását sikerülne 50%-al csökkenteni, azzal 4,375 tonna szén-dioxidot takaríthatnánk meg.
Egy átlagos magyarországi lakos ökológiai lábnyoma több, mint 62 százalékkal lépi túl a rendelkezésre álló képzeletbeli "biokapacitást", mellyel még fenntarthatónak nevezhetnénk az egyén fogyasztását. Az ökológiai lábnyom közel 60 százalékát teszi ki a karbon lábnyom, melynek jelentős részéért a háztartási-energia felelős, ez ma Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32%-át teszi ki. |
Forró nyarak légkondi nélkül - Ezzel is csökkenthetjük az energiafelhasználást!
Bár a nagyobb energiafogyasztás eddig télen volt jellemző a fűtési szezon miatt, immár úgy tűnik, a nyári teljesítmény sem marad el a télitől. A MAVIR, a Magyar Villamosenergiaipari Rendszerirányító ZRt. adatai szerint 2015-ben az ország villamosenergia-felhasználása nyáron döntött rekordot. Július 8-án, amikor 29-30 °C volt a napi középhőmérséklet, az áramfogyasztás 6.457 MW-ra rúgott, ami még a január 8-i, 6.447 MW-os csúcsértéket is felülmúlta.
A légkondik árnyoldaláról itt olvashat, ajánljuk figyelmébe.
Ha a klímaváltozás hatására még tovább emelkedik a nyári középhőmérséklet, számíthatunk arra, hogy a nyári villamosenergia-igény még a télit is meghaladja. Megfontolandó tehát, hogy légkondi helyett a szigeteléssel tartsuk hűvösen a belső tereket. Szakértők szerint a természetes anyagokból készült hőszigetelés árnyékolással együtt 5-7 °C fokkal is csökkenti a lakásokban a hőmérsékletet.
És bizony spórolhatunk is, nem keveset...
Nem utolsó szempont, hogy a megfelelő szigeteléssel havonta átlagosan 10-15 ezer forintot takaríthatunk meg. Már azzal is spórolhatunk, ha a háznak csak bizonyos kulcsterületeit szigeteljük le, mint például a szarufák közötti és alatti részt vagy a padlásfödémet. Így átlagosan akár 25%-al kevesebbet kell fűtenünk.
Talán nem gondolnánk, hogy az átlagos hazai háztartásban a gázfogyasztásnak 70%-a szükséges az épület fűtéséhez. Ebből a szempontból sem mindegy, hogy mennyit „veszítünk” a fűtésen. Érdemes összevetnünk egy „F” energiakategóriába sorol épület energiaigényét, mely 4-500 kWh/m2/év, egy „A” kategóriájú épület energiaigényével, mely mindössze 56-75 kWh/m2/év. Országos szinten, összességében akár 40%-al is csökkenthetnénk a lakások energiaigényét, ami így évente 6 millió tonnával kevesebb CO2-t és akár 4%-kal kevesebb földgázimportot jelentene.
Környezetbarát szigetelőanyagokat javasolunk
Bár a szigetelőanyagok gyártása is energiával jár, használatukkal jóval többet vagyunk képesek megspórolni. A Knauf Insulation kiszámolta, hogy a megfelelő szigetelőanyaggal egy épület életciklusa alatt 400-szor több energiát lehet megtakarítani, mint amennyire annak előállításához szükség volt.
Ha a szigetelés mellett döntünk, az anyagválasztásnál érdemes figyelembe vennünk a gyártási körülményeket és az anyagok összetételét is. Partnerünk, a Knauf Insulation:
|
A szigetelés tehát összetett környezetvédelmi téma, mely rávilágít arra, hogy mi mindent tehetünk a fenntarthatóságért.
Hirdetés (X)