A hőszigetelésen is múlik, mekkora az ökológiai lábnyomunk!
Naponta felmerülő téma életünkben az energiahatékonyság és a környezetvédelem, melyek szoros szimbiózisban állnak egymással. Gondoljunk csak a saját háztartásunkra, ahol folyamatosan azon törjük a fejünket, hogyan tudnánk még többet megtakarítani a rezsi költségeken és ezzel együtt kisebb ökológiai lábnyomot hagyni magunk után. A legkézenfekvőbb megoldások egyike a takarékos háztartási készülékek beszerzése és a megújuló energiaforrások használata. Egy jól megválasztott A+ kategóriás mosó vagy mosogatógép, egy kondenzációs kazán vagy egy napelem a háztetőn mind ezt a célt szolgálja.
De vajon gondoltunk-e már arra, hogy egy jól megválasztott hőszigeteléssel is sokat spórolhatunk, amellett, hogy komoly mértékben csökkenthetjük a károsanyag kibocsátásunkat? Már egyetlen fűtési szezonban is akár egy tonnával tudjuk csökkenteni saját háztartásunk CO2 kibocsátását, ami jelentős mennyiség. Mindezt úgy, hogy ugyanolyan meleg eléréséhez kevesebb fosszilis energiát használunk fel.
Külső falak szigetelése és a CO2 kibocsátás csökkentése
Hazánkban az összes felhasznált energia több mint 40%-a az épületek energiaigényének fedezésére megy el, a hőveszteség jelentős része, ami akár a 30 százalékot is meghaladhatja, a rosszul szigetelt falszerkezetnek tudható be. Kézenfekvő tehát az épületszerkezetek, így a külső térhatároló falak fokozott hőszigetelése, javítva ezzel az adott épület energiahatékony fenntartását. A szerkezetek fokozott hőszigetelésével, jelentősen csökkenthetõ a felhasznált energia (fűtés/hűtés) valamint a kibocsátott káros anyag mennyisége. A hőszigetelés előnyös hatásai nemcsak télen, a fűtési költségek megtakarításában jelentkeznek, hanem nyáron, a hőségben is hűvösen tartott ingatlanunkban.
A hazai háztartások, főként a családi házak energetikai besorolása lesújtó eredményt mutat. Legtöbbjük F-G besorolású, vagyis a legkorszerűtlenebb kategóriába tartozik. Ennek oka, hogy nagyobb hányaduk a 1960-1980-as években épült és azóta nem esett át komoly energetikai korszerűsítésen. Energiaigényük meghaladhatja a 400 - 500 kWh/m2/év felhasználást, ami most épülő modern társaikhoz képest tízszeres mértékű. Ennek megfelelően a CO2 kibocsátás is óriási hazánkban. |
A tető hőszigetelése környezetbarát üveggyapottal
Mivel lakóingatlanunkban az elpazarolt energia 25 százaléka a tetőn keresztül távozik, nem kérdés, hogy erre a területre kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Utólagos hőszigeteléssel nemcsak a sík felületek hőátadása csökken, hanem a hőhidak (szerkezeti csatlakozások elemeknél, ablakkereteknél, falsarkoknál, stb.) hatása is nagymértékben mérséklődik. Az épület típusától függően ez utóbbi nagymértékben lehet felelős az összveszteség egy komoly részéért. Ha pedig szigetelünk, miért ne tehetnénk meg környezetbarát módon?
A Knauf Insulation által gyártott ECOSE® üveggyapot 90%-ban újrahasznosított üvegből készül, melyhez Európa különböző pontjain található szelektív gyűjtőiből vásárolják meg a színes és fehér üveget. Kiváló hő- és hangszigetelő anyag, tűzvédelmi besorolása A1-es vagyis nem éghető, jó a páraáteresztő képessége, biztosítja az épületek szellőzését. A termék különlegessége emellett, hogy a Vállalat által szabadalmaztatott ECOSE® gyártási technológiával készül: Glükóz alapú kötőanyaga nem tartalmaz hozzáadott kőolaj alapanyagú vegyipari anyagokat, fenol-formaldehidet vagy akrilt, az így előállított üveggyapot szigetelőanyag egészségvédelmi szempontból is előnyös. A Knauf Insulation által gyártott Heraklith® fagyapot ugyancsak természetes, megújuló alapanyagokból készülő környezetbarát termék, melynek nincs károsanyag kibocsátása, jó a hőtároló és nedvességszabályzó képessége.
Klíma helyett szigetelés, avagy csökkentsük a kibocsátást nyáron is
Gyártás és szállítás alacsonyabb kibocsátással
Kép forrása: Knauf Insulation
Forrás: Zöldunió
Hirdetés (X)