A fenntarthatóságról, hazánk természeti erőforrásainak védelméről is beszélt Áder János az Országgyűlés alakuló ülésén
"Az előttünk álló évek egyik legfontosabb kérdése: képesek leszünk-e úgy növelni jólétünket, hogy a felhasznált erőforrásokat ne utódainktól vegyük el, és a természettel szemben az utóbbi évtizedekben felhalmozott adósságunkat ugyanakkor még törlesszük is." - A fenntarthatóságról, hazánk természeti erőforrásainak védelméről is beszélt Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén.
"Az emberiség mérhetetlen kapzsiságában az utóbbi évtizedekben többet vett el a természettől, mint amennyihez joga lett volna."Forrás: pixabay.com
A fenntarthatóságról, hazánk természeti erőforrásainak védelméről is beszélt Áder János az Országgyűlés alakuló ülésénForrás: pixabay.com
Részlet Áder János Országgyűlés alakuló ülési beszédéből:
"Tisztelt Országgyűlés!
Magyarország Alaptörvénye – amire Önök néhány perccel ezelőtt esküt tettek – kimondja:
„….a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánuk jövő nemzedékek életfeltételeit.”
Az előttünk álló évek egyik legfontosabb kérdése: képesek leszünk-e úgy növelni jólétünket, hogy a felhasznált erőforrásokat ne utódainktól vegyük el, és a természettel szemben az utóbbi évtizedekben felhalmozott adósságunkat ugyanakkor még törlesszük is.
Az emberiség mérhetetlen kapzsiságában az utóbbi évtizedekben többet vett el a természettől, mint amennyihez joga lett volna. Többet, mint amennyit a természet elviselni képes és pótolni tud. Csak az elmúlt 50 évben több energiát, természeti kincset éltünk fel, mint az emberiség ezt megelőző történelme során. Ezen az úton biztos, hogy nem mehetünk tovább.
Két felvetés abból a problémahalmazból, amivel mindannyiunknak foglalkoznunk kell a következő évek során. Az elmúlt évtizedeket a kitermeljük, feldolgozzuk, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk szemlélete határozta meg. Tudunk-e ezen változtatni? A hulladékot szemétnek vagy nyersanyagforrásnak tekintjük-e? És ha nyersanyagnak, készen állunk-e a szükséges technológiai változtatásokra?
A világ jelentős részén – Európával szemben – drámai mértékű a népességrobbanás. Egyre kevesebb a termőföld, a meglévők minősége pedig romlik. Egyre kevesebb az egy főre eső víz mennyisége. Mindössze egyetlen példa. A kérdéseket ezután már fel sem teszem.
A Száhel-övezetben – ahol a sivatag napról-napra egyre több területet hódít el és egyre kevesebb a víz – ma 450 millió ember él. Zömében nyomorúságos körülmények között. Az ENSZ becslése szerint a népesség 2050-re itt megduplázódik. Mindössze egyetlen emberöltő alatt annyival nő e térség lakóinak száma, mint az Európai Unió teljes lakossága ma.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!
Ha a környezeti fenntarthatóság problémájának erkölcsi, lelki, filozófiai kérdései is érdeklik Önöket, akkor figyelmükbe ajánlom Ferenc pápa szavait, aki a Laudato si’ című enciklikájában a következőket írja: „…Ha az ember a valóságtól függetlennek nyilvánítja, és feltétlen uralkodóvá teszi magát, saját létezésének alapja dől össze, mert az ember helytelenül Isten helyébe lép, és így végeredményben elősegíti az általa inkább elnyomott, semmint kormányzott természet lázadását…”
A fenntarthatóságról, hazánk természeti erőforrásainak védelméről is beszélt Áder János az Országgyűlés alakuló ülésénForrás: pixabay.com
Tisztelt Országgyűlés!
Megköszönve figyelmüket s azt, hogy néhány gondolatomat megoszthatom Önökkel, a következő négy évre ugyanazt szeretném adni útravalóul, mint amit 4 évvel ezelőtt.
Mindössze négy szót, amit mindenki jó szívvel fogadhat. Üljön bár a parlamenti patkó jobb vagy bal oldalán. Négy szót, ami egyszerre figyelmeztet hűségre, alázatra, közös felelősségre. Ami mércét ad és politikai távlatot nyit. Kölcsey Ferenc négy szavát:
„A haza minden előtt”
Áder János köztársasági elnök teljes beszéde itt tekinthető meg.
képek forrása: pixabay.com, pixabay.com
