A túlvilág kapuja
Zord kőtenger és kénes vizű tó szegélyezi a holtak birodalmát. Japán egyik legszentebb hegye az Osorezanra, ahol a legenda szerint a túlvilág bejárata található, az élők itt találkozhatnak az elhunytakkal.
Sivár kőtenger, kavargó szél, kénes források és a kövek közül olykor előbukkanó gyerekjátékok. Akár egy horrorfilm kezdőjelentében is érezheti magát, aki elzarándokol Japán egyik legszentebb hegyére, az Osorezanra, ahol a hagyomány szerint a túlvilág bejárata található.
Az átjáró
A tájat zavarba ejtő módon, mintha direkt erre a célra rendezte volna be a természet. Az egyik oldalon a kopár sziklák, és a köztük sárgás és vöröses vízzel bugyborékoló vulkáni gödrök - ezt a részt nemes egyszerűséggel Jigokunak, vagyis pokolnak nevezték el a helyiek. A sziklák között azonban folyó szalad a festői Uzori-tóba, melyet Gokurakuhamaként, vagyis Az Ég partjaként tartanak számon. Ez jelképezi az örökkévalóságot, illetve Buddha időtlen birodalmát.
A Shimokita-félszigeten található, 879 méter magas hegy valójában vulkán. 1787-ben tört ki utoljára, azóta csak a felszálló kéngőz adja tanújelét a mélyben fortyogó erőknek. A tó is egy vulkáni kráterben keletkezett, és homokos partjával akár idilli nyaralóhely képét mutatja, vízéből azonban kénszag árad, és nyoma sincs benne az életnek.
Vízi gyerekek
A kultusz szerint a túlvilágba tartó lelkek itt megállnak, mielőtt átkelnének a halottak birodalmát az élőkétől elválasztó Sanzu folyón. Ezért is zarándokolnak ide évente több ezren azok, akik halottaikkal szeretnének találkozni, vagy elvesztett gyermeküket gyászolják.
A helyet Dzsizó kultuszának szentelik, aki többek között a gyerekeket védelmező bódhiszattva. Ő segít átkelni a folyón az elhunyt gyerekeknek, így több helyen találkozhatunk a neki ajánlott kicsi, piros kendős kőszobrokkal, melyek elé köveket halmoznak, hogy megkönnyítsék az utazást. A szülők emellett különböző tárgyakat, játékokat, édességet is hagynak itt, melyekkel a gyerekekre emlékeznek.
Évente kétszer, nyáron és ősszel nagyobb szabású fesztivált rendeznek itt, melynek során nemcsak turistákkal, de itakónak nevezett médiumokkal, is megtelik a hely, akik szeánszokat tartanak, és a halottak üzenetének közvetítésére ajánlkoznak.
Bodaiji templom
A hagyomány úgy tartja, hogy 862-ben egy buddhista szerzetes, Ennin avatta szent hellyé a hegyet, és ő alapította a templomot egy álmának hatására, Dzsizó tiszteletére. A templomot, amely a hely egyik fő látványossága, ma a szótó zen felekezet üzemelteti. Az idelátogatóknak nemcsak különleges, spirituális élményben lehet részük, de akár meg is mártózhatnak valamelyik kénes medencében - már ha nem ódzkodnak tőle.
Képek forrása:
Kiemelt kép
Osorezan / Szerző: Angaurits
Templom / Szerző: Mukasora